Bonjour Monsieur Gauguin! – Szépművészeti Múzeum, október 28-tól
Az ősz legnagyobb vállalása kétségkívül a Szépművészeti tárlata. A Bonjour Monsieur Gauguin! – A posztimpresszionisták körei csaknem 150 művet vonultat fel, ebből több mint nyolcvan Gauguin-alkotás – ez önmagában is rendkívüli szám egy közép-európai múzeum számára. A kiállítás Gauguin körül rendezi el a posztimpresszionizmus térképét: Courbet, Pissarro, Monet, Cézanne és Van Gogh művei adják hozzá a kontextust.
A logisztikai háttér is beszédes: közel negyven kölcsönző intézmény vesz részt a projektben, európai és észak-amerikai múzeumok. Ilyen léptékű kölcsönzéssorozat évekig épül, és általában akkor jön össze, ha a fogadó intézmény maga is jelentős anyagot ad más tárlatokhoz.
Elhivatottak – Magyar Nemzeti Galéria, október 15-től
Az Elhivatottak – Magyar képzőművésznők a 20. század első felében arra a kérdésre keres választ, hogyan lehetett Magyarországon nőként képzőművész abban a fél évszázadban, amikor a képzés, a kiállítási rendszer és a műkritika nagyrészt zárva volt előttük. A tárlat körülbelül ötven kevéssé ismert alkotót hoz be – és mellettük olyan nevek szerepelnek, akiket ma már senki nem hagy ki egy magyar modernizmus-áttekintésből: Anna Margit, Ferenczy Noémi, Reigl Judit.
Ez a fajta kiállítás ritkán marad meg puszta rehabilitációnak. Ha jól sikerül, nem egyszerűen hozzátesz ötven nevet a kánonhoz, hanem átrendezi azt: kiderül, hogy bizonyos formanyelvi váltásokat nem ott és nem akkor kell keresni, ahol eddig kerestük.
Ecset és kamera – Amrita Sher-Gil, Nemzeti Galéria, október 15-től
Ugyanazon a napon nyílik az Ecset és kamera – Amrita Sher-Gil (1913–1941) művészete. Sher-Gil magyar-indiai festő volt: Budapesten született, indiai édesapa és magyar édesanya gyermekeként, és huszonnyolc évesen halt meg Lahoréban. Az indiai modernizmus egyik legfontosabb alakjaként tartják számon – Magyarországon viszont jóval kevésbé ismerik, mint amennyire megérdemelné.
A kiállítás a Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeummal együttműködésben jön létre, a festmények egy része az újdelhi National Gallery of Modern Artból érkezik, és a cím második fele sem díszítés: a tárlat kiterjedt fotóanyagot is bemutat. Sher-Gil családja sokat fényképezett, és ez a képanyag önálló forrás.
Ami már most látható
Aki nem akar októberig várni, két nagy tárlatot még elér. A Szépművészetiben március 26-tól látható A földi paradicsom vágya, amely a Christoph Blocher-gyűjtemény svájci anyagát mutatja be – Ferdinand Hodler, Giovanni Segantini és Félix Vallotton műveivel. A Nemzeti Galériában április 8-tól fut a Dolce vita, amely magyar művészek itáliai tapasztalatait követi a 19. és 20. században, Csontváry Kosztka Tivadartól Gulácsy Lajosig.
Mit mond ez az ősz a magyar múzeumi működésről?
Két dolog tűnik fel. Az egyik, hogy a nagy nemzetközi blockbuster (Gauguin) és a kánonátíró kutatási kiállítás (Elhivatottak) ugyanabban a hónapban indul – vagyis a két intézmény nem egymás ellen, hanem egymás mellé pozicionál. A másik, hogy mindkét nagy múzeum ugyanazt a stratégiát követi: egy húzónév mellé egy olyan tárlatot tesznek, amely szakmailag beszédesebb, de önmagában kevesebb jegyet adna el.
Amit még nem tudunk
- A záró dátumok egyik tárlat esetében sem voltak közölve a nyár végén.
- A kurátorok nevét szintén nem hozták nyilvánosságra minden kiállításnál.
- A jegyárak és az esetleges kombinált belépők kérdése nyitott – nagy tárlatoknál ez általában a megnyitó előtti hetekben derül ki.
