Tizenkét éven át a Liget Budapest Projekt volt a magyar múzeumügy legnagyobb tétje. 2026 júniusában viszont eldőlt: a Városligetben nem épül fel az Új Nemzeti Galéria. A bejelentés szerint a ligetben nem készül el több épület, ehelyett parkosítják az eddig elzárt területeket – ez a munka azonban leghamarabb 2027 tavaszán indulhat, mert addig még bontási feladatok vannak.

Mi dőlt el júniusban?

A döntés nem csak a Galériát érintette. A közlekedési és beruházási tárca bejelentése szerint a Közlekedési Múzeum a korábbi tervekkel ellentétben nem költözik Debrecenbe, hanem a jelenlegi helyén marad; az Iparművészeti Múzeum felújítása elindul, hogy a gyűjtemény újra látogatható legyen; a Hadtörténeti Múzeum pedig visszatér a Budai Várba, a Kapisztrán téri egykori Nádor-laktanya épületébe.

Érdemes pontosítani: a Néprajzi Múzeum új városligeti épülete már 2022-ben megnyílt, tehát a projekt lezárása gyakorlatilag egyetlen kérdésre szűkül – hol legyen a Magyar Nemzeti Galéria.

Kőbánya, Rákosrendező, Tőzsdepalota vagy a Budavári Palota?

A júliusi sajtóhírek szerint a döntés még nem született meg, több forgatókönyv van az asztalon. Szóba került egy kőbányai rozsdaövezet az Eiffel Műhelyház és az új Közlekedési Múzeum közelében, valamint Rákosrendező. Felbukkant a Szabadság téri egykori Tőzsdepalota ötlete is – ezt a tervet a sajtó szerint az Instagramon szivárogtatták ki, és az új kormány tagjai szerint ők nem tudtak róla –, a Galéria azonban a Tőzsdepalotát múzeumi célokra alkalmatlannak tartotta, így a lehetőséget elvetették. A Nyugati pályaudvar melletti terület pedig túl szűknek bizonyult.

Baán László, a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója továbbra is a japán SANAA iroda tervének megvalósításában érdekelt, csak más helyszínen. A közlekedési és beruházási miniszter, Vitézy Dávid szerint azonban a legvalószínűbb kimenet az, hogy a Galéria a Budavári Palotában marad, egy felújítás után. A finanszírozás egyelőre bizonytalan; a becsült költség mintegy 110 milliárd forint.

Bármelyik forgatókönyv győz, a következtetés ugyanaz: a magyar képzőművészet legnagyobb gyűjteményének elhelyezése a következő évek egyik legfontosabb kulturális döntése lesz – és ezúttal nem egy előre eldöntött terv végrehajtásáról, hanem valódi vitáról van szó.

Amit még nyáron látni lehet

Több nagy tárlat a hajrájához érkezett. A Szépművészeti Múzeum – amely idén 120 éves, hiszen 1906. december 1-jén nyílt meg – Victor Vasarely-kiállítása 140-nél is több művel augusztus 17-én zár. A Magyar Nemzeti Galéria Dolce vita című tárlata, amely a magyar művészet Itália-élményét mutatja be Markó Károlytól Csontváryn át Gulácsyig, augusztus 23-áig látható; ugyaneddig tekinthető meg a Capa Központban a Robert Capa: Magyar riport, 1948 című kiállítás dr. Fisli Éva kurátori munkájával, körülbelül ötven felvétellel az újjáépítés Budapestjéről – a sorozat egy része most először látható magyar közönség előtt.

A Műcsarnok, amely szintén jubilál – 1896 óta működik –, a Műcsarnok 130 című tablókiállítást november 22-éig, a III. Fotóművészeti Nemzeti Szalont szeptember 27-éig, Révész Tamás Csend című tárlatát október 11-éig, Berecz András Harangok évgyűrűi című kiállítását pedig augusztus 30-áig mutatja be.

Az ősz nagy nyitásai

A szezon legnagyobb tárlata a Szépművészetiben nyílik: a Bonjour Monsieur Gauguin! – A posztimpresszionisták körei című kiállítás október 28-án indul, csaknem 150 művel, Gauguin mellett Courbet, Pissarro, Monet, Cézanne és Van Gogh alkotásaival. Ugyancsak a Szépművészetiben látható még szeptemberig az Apokalipszis – Bibliai jövendölések Dürertől Kondor Béláig című grafikai tárlat.

A Nemzeti Galéria október közepén nyitja az Elhivatottak című kiállítást a 20. századi magyar képzőművésznőkről – a nevesebb alkotók mellett közel ötven kevésbé ismert művész munkáival –, valamint az Ecset és kamera című tárlatot Amrita Sher-Gil műveiből, a New Delhi National Gallery of Modern Art és a Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum anyagából.

A Ludwig Múzeum októbertől mutatja be A sétáló ember – A gyaloglás művészete című kiállítást, amely a gyaloglást a felfedezés, a feltérképezés és az ellenállás eszközeként vizsgálja. Decemberben pedig a Velencei Biennálé magyar pavilonjának anyaga, Koronczi Endre Pneuma Cosmic című munkája is a Ludwigba kerül.

Film: három magyar rendező Velencében

A képhatás nem áll meg a múzeumok falánál. A 83. Velencei Filmfesztivál programjában idén kiemelkedően erős a magyar felhozatal: Reisz Gábor Földszint című filmje a Venezia Spotlight szekcióba, Horvát Lili Jegyzeteim a Marsról című alkotása a Giornate degli Autori versenyprogramjának nyitófilmjeként, Mundruczó Kornél Place to Be című munkája pedig versenyprogramon kívül kerül a közönség elé; az Orizzonti szekcióban emellett a Tesztpálya című magyar koprodukciós rövidfilm szerepel.

A nyár másik két nagy filmes híre: Nemes Jeles László első francia nyelvű filmje, a Moulin a cannes-i versenyprogramban szerepelt, ahol a bemutatóján tízperces állótapsot kapott, díjat viszont nem nyert – a magyar mozibemutató ősszel várható. Karlovy Varyban pedig a Nemzetközi Filmkritikusok Szövetségének FIPRESCI-díját Ivan Ostrochovský Only Beautiful Things to Look At című filmje kapta, amely szlovák–cseh–magyar koprodukció, több magyar közreműködővel.

A kiállítási dátumok az intézmények közlésén alapulnak és módosulhatnak. További vizuális kultúrával kapcsolatos írásokért látogasson el a Képhatás rovatba, az augusztusi és szeptemberi programokról pedig az Esemény-tár rovatban írtunk.