Van egy szimbolikus egybeesés a 2026-os év mögött: a Szépművészeti Múzeum és Victor Vasarely egyszerre ünnepli a 120. születésnapját. A múzeumot 1906-ban alapították, a művész ugyanabban az évben, 1906. április 9-én született Pécsett. Erre épült a Vasarely 120 című tárlat, amely 2026. május 15-én nyílt, és holnap, augusztus 16-án, vasárnap zár.

Mit mutat a kiállítás?

A tárlat Pócs Veronika (Vasarely Múzeum) és Zombori Mónika (Szépművészeti Múzeum) kurátori munkája, és több mint 140 művet vonultat fel dokumentumok, eddig nem publikált fotók és filmfelvételek kíséretében. A kölcsönzők között ott van a budapesti és a pécsi Vasarely Múzeum, az aix-en-provence-i Fondation Vasarely és magángyűjtemények is; több művet kifejezetten erre az alkalomra restauráltak, és néhány darab most először látható Magyarországon.

A kiállítás öt egységre bomlik: korai művek, út az absztrakció felé, a kineticizmus születése, op-art, végül a „művészet mindenkinek” programja. Szerepel benne a Zebrák sorozat, a fémfelületes Diadalok, a Születések, a fekete-fehér korszak anyaga, sőt David Bowie Space Oddity című lemezének 1969-es borítója és az 1972-es müncheni olimpia vizuális anyaga is.

A fogadtatás nem volt egyöntetű. A Telex kritikusa, Vass Norbert augusztus 1-jén megjelent írásában elismerte a technikai mesteri tudást, de hiányolta a téri élményt egy olyan alkotó életmű-tárlatán, aki magát térművésznek tartotta – a benyomását úgy összegezte, hogy „mintha egy végtelenített, FPS-nézetű pszichedelikus Tetrisben bolyonganék”. Más lapok ezzel szemben a rendszergondolkodót emelték ki, aki megelőlegezte a digitális kor fogalmait.

Csiszár Győzőtől Victor Vasarelyig

A pécsi születésű művész eredeti neve a magyar intézményi életrajzok szerint Csiszár Győző volt; a család 1908-as Budapestre költözése után lett belőle Vásárhelyi Győző, majd Párizsban Victor Vasarely. Eredetileg orvosnak készült, anyagi okokból hagyta abba, és egy gyógyszergyárban dolgozott segédkönyvelőként.

A fordulópont a képzés volt: 1922-től Podolini-Volkmann Artúr szabadiskolájába járt esti rajzórákra, 1929–1930-ban pedig Bortnyik Sándor Műhelyében tanult – ezt szokás „budapesti Bauhausként” emlegetni. Itt találkozott a tipográfiával, a modern dizájnnal és a rendszerszerű gondolkodással, amely aztán az egész életművét meghatározta.

1930-ban költözött Párizsba, ahol jó másfél évtizedig reklámgrafikusként dolgozott a Havas, a Draeger és a Devambez ügynökségnél. A festői áttörés lassan érkezett: az op-art egyik legkorábbi példájaként számontartott Zebra 1937 körül készült, az első önálló kiállítását pedig a legendás Galerie Denise René rendezte.

1955: a mozgás éve

Vasarely pályájának fordulópontja 1955 áprilisa, amikor a Galerie Denise René megrendezte a Le Mouvement című kiállítást Agam, Bury, Calder, Duchamp, Jacobsen, Soto és Tinguely társaságában. Ehhez készült a Sárga kiáltvány (Manifeste jaune) – nevét egyszerűen onnan kapta, hogy sárga papírra nyomták, négyrét hajtott íven.

A következő évtized a rendszerépítésé: 1959. március 2-án szabadalmaztatta a „plasztikai egység” elvét, kidolgozta a plasztikai ábécét, majd 1963-ban bemutatta a Planetáris folklór sorozatot. A gondolat lényege, hogy a művészet nem egyedi remekművek sora, hanem kombinálható elemekből építkező, bárki által reprodukálható nyelv. Ebből következik a hírneve is: a Renault 1972-es rombuszlogója ugyanannak a logikának a terméke, mint a múzeumi vásznak.

Hol látható még Vasarely?

Aki lemarad a Szépművészetiről, még nem maradt le mindenről. Budapesten idén három párhuzamos Vasarely-tárlat fut:

  • Vasarely 120 – Szépművészeti Múzeum, augusztus 16-ig (jegy 6800 / 3400 Ft, kedd–vasárnap 10–18 óra)
  • Kinetikus víziók. Nicolas Schöffer és Victor Vasarely dialógusban – Magyar Nemzeti Galéria, tízműves kabinetkiállítás, a közlések szerint augusztus 23-ig
  • VASARELY DON'T GO HOME! – Konstrukció, rácsszerkezet és illúzió – NEO Kortárs Művészeti Tér, Millennium Háza, szeptember 13-ig, Petrányi Zsolt kurátori munkája (jegy 3600 / 1800 Ft)

A háromra „Vasarely Trió” kombinált jegy is váltható 7600, illetve 3800 forintért, intézményenként egy belépéssel, szeptember 13-ig. A harmadik tárlat címe egyébként önmagában is izgalmas történet: az 1969-es budapesti Vasarely-kiállításra utal, amikor Major János „Vasarely Go Home!” feliratú táblával tiltakozott – a NEO tárlata éppen ezt a vitatott hazai fogadtatást és a magyar neoavantgárdra gyakorolt hatást értelmezi újra.

Fontos gyakorlati tudnivaló: az óbudai Vasarely Múzeum ideiglenesen zárva tart, mert a gyűjteménye a Szépművészeti tárlatán szerepel; a közlések szerint szeptember közepén nyit újra.

Pécsett egész éves emlékév zajlik

A művész szülővárosában kettős jubileumot ünnepelnek: Vasarely 120 éve született, és a pécsi Vasarely Múzeum 50 éves. A megújult JPM Vasarely Múzeum éppen a művész születésnapján, április 9-én nyílt újra, mintegy négyszáz művel és egy S.P.A.C.E. nevű interaktív edukációs térrel; az új állandó kiállítás kurátora Getto Katalin.

Az emlékév további állomásai közül a m21 Galéria két tárlata (Vasarely 120 – Kortárs op-art reflexiók szeptember 27-ig, Érzékelt terek augusztus 23-ig), valamint a Claire Vasarely – a művész felesége – első önálló magyarországi életmű-kiállítása emelkedik ki, amely október 15-ig látogatható a JPM Múzeum Galériában.

A Szépművészetiben a következő nagy tárlat október 28-án nyílik: a Bonjour Monsieur Gauguin! – A posztimpresszionisták körei közel 150 művel, köztük több mint nyolcvan Gauguin-alkotással, 2027. február 28-ig lesz látható.

A dátumok és a nyitvatartás a múzeumok közlésén alapulnak, érdemes indulás előtt visszaellenőrizni. További kiállítási ajánlókért látogasson el a Képhatás rovatba.