Nyolc nap egy ködbe burkolt faluban

A Sok ördögök ideje szigorúan behatárolt: nyolc nap. A helyszín egy partiumi falu, amelyet a regény első lapjaitól köd ül meg – és ahol ez alatt a nyolc nap alatt a felszínre bugyognak a régi titkok. Halálesetek, eltűnések, kétfejű bárányok, farkasok a disznótelep körül: a történések sorozata olyan, mint egy krimié, csak éppen a nyomozás helyét a szóbeszéd veszi át.

A regény nem dönti el a néző helyett, hogy amit lát, az természetfeletti vagy nem. Horváth Adél végig fenntartja a kétértelműséget: minden eseményre van babonás és van hétköznapi magyarázat, és a szöveg egyiket sem hitelesíti a másik kárára. Ez a bizonytalanság a könyv legerősebb írói döntése.

A pletyka mint szerkezet

Nem mellékes, hogy a történet nagy részét nem egy mindent tudó elbeszélő, hanem a falu beszéde közvetíti. A pletyka itt nem színezés, hanem szerkezeti elem: az információ mindig valakinek a szájából érkezik, ezért mindig gyanús. A szerző maga is így fogalmazott egy interjúban: minden bizonytalan benne, és az olvasóra van bízva, mit hisz el belőle.

Ez a technika olyan hagyományba illeszkedik, amelyet magyar prózában Bodor Ádám, Tar Sándor és Darvasi László neve jelöl ki – a falu vagy kisváros mint zárt, önmagát elbeszélő közösség. Horváth Adél újítása inkább a tempóban van: a nyolcnapos szerkezet feszes, thrillerszerű lendületet ad annak, ami egyébként lassú, leíró falusi regény is lehetne.

Ökothriller: amikor a természet visszavág

A regény másik rétege környezeti. A táj nem díszlet: a köd, az erdő, az állatok, a disznótelep környéke aktív, fenyegető jelenlétként vannak jelen, és a történet bajai jó része visszavezethető arra, amit egyes szereplők a természettel tettek. A szerző elmondása szerint ezt a réteget eredetileg nem tudatosan írta bele – egy költő pályatársa hívta fel rá a figyelmét, hogy a szövegben ott van.

Ettől lesz a Sok ördögök egyszerre nagyon régi és nagyon mai könyv: a bűn és a büntetés falusi logikája szerint működik, de amit büntet, az a huszonegyedik század mezőgazdasági és környezeti gyakorlata.

Honnan jött a szerző?

Horváth Adél a Hajdú-Bihar megyei Nyíracsádról származik, az írást az egyetem alatt kezdte, és a debreceni irodalmi élet, a FISZ-táborok és az írószövetségi nyári programok formálták. A regényt öt éven át írta újra és újra, különböző elbeszélői technikákkal próbálkozva; a végleges szerkezet a Libri Tehetséggondozó programjában állt össze, ahol Ugron Zsolna volt a mentora.

Ez az öt év érződik a szövegen – nem a fáradtság, hanem a pontosság értelmében. Egy elsőkönyves szerzőnél ritka, hogy a hangnem ennyire egységes maradjon háromszáz oldalon.

Kinek ajánljuk?

  • Aki szereti a magyar falusi prózát, de nem a szociografikus, hanem a mitikus vonalát.
  • Aki a magikus realizmust nem díszítésnek, hanem világlátásnak tartja.
  • Aki bírja, ha egy regény nem magyarázza meg a végén, mi történt.

Akit inkább a történelmi nagyregény érdekel, annak Tompa Andrea Kiváló testek című könyvét ajánljuk; a rövidebb formákhoz pedig Darvasi László novelláskötetét.

Adatok

Horváth Adél: Sok ördögök. Helikon Kiadó, Budapest, 2026, 306 oldal.

Ajánlónk a regényből megjelent részletek, a szerzővel készült interjúk és a kritikai fogadtatás alapján készült.