Tompa Andrea prózája régóta ugyanabba az irányba tart: az erdélyi múlt olyan rétegeit bontja ki, amelyekről a családi és a közösségi emlékezet inkább hallgatni szokott. A Kiváló testek, amely 2026. június 1-jén jelent meg a Jelenkor Kiadónál 472 oldalon, ebben a sorban a legkényesebb terepre lép: a diktatúra és a szexualitás találkozásához.

Miről szól a regény?

A helyszín a Ceaușescu-kori Kolozsvár és általában az erdélyi magyar értelmiségi világ. A regény három férfi történetét szövi össze: egy középiskolás fiúét, egy kritikusét és egy festőművészét. Ami összekapcsolja őket, az a nem heteroszexuális orientáció – vagyis pontosan az az élettény, amely az adott rendszerben egyszerre jelentett magánügyet és lehetséges zsarolási alapot.

A könyv tétje azonban nem csupán az elnyomás bemutatása. A kiadói fülszöveg megfogalmazása szerint a poklot „a kíváncsiak számára” csinálták: a hatalom akar tudni valamit, ami nem tartozik rá, és ezzel a kíváncsiak társadalmát hozza létre. Ez a mozzanat viszi el a regényt az egyszerű diktatúra-ábrázoláson túl: nem csak az állam figyel, hanem a szomszéd, a kolléga, a barát is – és a közösség hol szétesik, hol áthatolhatatlanná zárul.

Tacita, aki nem foglal állást

A regény formai döntése az elbeszélő megválasztása. A történetet Tacita mondja el, egy antik ízű narrátorfigura, akinek a neve maga is a hallgatásra utal, és aki a szereplők között nem tesz különbséget: részrehajlás nélkül adja elő a fiú, a kritikus és a festő egymást átfedő történetét. Ez a hűvös, ítélet nélküli hang teszi elviselhetővé – és egyszerre kényelmetlenné – az anyagot: az olvasó nem kap készen kiosztott áldozati és bűnös szerepeket.

Bence Erika a SzövetIrodalom 2026. július 23-i kritikájában éppen a hatalmi közösségek működését emeli ki: rámutat, hogy hatalmi pozíciót nem csak az államhatalom struktúrái adhatnak, hanem a vallási és a szokáskultúra is – vagyis a regény a történelmi befolyásból kiszorított férfiak sorsán keresztül is a hatalom természetét vizsgálja.

Test, tánc, felszabadulás

A regény visszatérő motívuma a test mint politikai terep. A szerző a júniusi, Örkény István Színházban tartott kötetbemutatóján arról beszélt, hogy a testek szerinte csak együtt tudnak felszabadulni, és hogy a tánc az a helyzet, amelyben nincsenek hatalmi viszonyok – ez a gondolat a könyv szerkezetében is nyomot hagy. Ugyanott fogalmazta meg azt is, hogy a regény anyaga még nem kikutatott, nem megírt, nem megértett múlt: nincs mögötte kész történeti narratíva, amelyre a fikció ráépülhetne.

Ez a helyzet a magyar prózában viszonylag ritka. Az 1989 előtti évtizedek megfigyelési és besúgási gyakorlatáról sok dokumentum és sok publicisztika készült, de a testi és szexuális önrendelkezés kérdése jóval kevesebb szépirodalmi feldolgozást kapott – főként erdélyi kontextusban.

Hol tart Tompa Andrea pályája?

Az 1971-ben született szerző író és színikritikus, a kolozsvári Babeș–Bolyai Egyetem oktatója, a Színház folyóirat szerkesztője és a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagja. Regényei – A hóhér háza (2010), Fejtől s lábtól (2013), Omerta. Hallgatások könyve (2017), Haza (2020), Sokszor nem halunk meg (2023) – egyetlen nagy kérdés körül forognak: hogyan lehet elbeszélni azt, amiről a szereplők maguk sem beszélnek. Munkáját többek között Libri irodalmi díjjal (2018), Mészöly Miklós-díjjal (2024), Márai Sándor-díjjal és Déry Tibor-díjjal ismerték el.

A Kiváló testek ebbe a sorba a hallgatás egy újabb tartományát illeszti be. Aki ismeri az Omertát, ismerős szerkezettel találkozik: több hang, egymást kiegészítő és cáfoló emlékezés, sűrű nyelvi anyag.

Kinek ajánljuk?

Annak, aki szereti a lassan épülő, nyelvileg igényes nagyregényt, és nem tart attól, hogy egy könyv ne kínáljon megnyugtató lezárást. Jó választás azoknak is, akiket a 20. századi Erdély és a Ceaușescu-korszak mindennapjai érdekelnek, illetve azoknak, akik a megfigyelés és a magánélet viszonyáról szóló mai vitákhoz keresnek irodalmi hátteret. Aki viszont könnyű nyári olvasmányt keres, jobban jár egy rövidebb kötettel: ez a regény figyelmet kér.

Adatok

Tompa Andrea: Kiváló testek. Jelenkor Kiadó, 2026. 472 oldal, keménytáblás. ISBN 978-963-518-584-9. Fogyasztói ár a kiadó és a terjesztők adatai szerint 6750–7499 forint.

További friss megjelenésekről és kritikákról a Könyvajánló rovatban olvashat, a könyvpiac és a technológia kapcsolatáról pedig az Új kor rovatban jelentkezünk rendszeresen.