Kevés jogszabály érintette olyan közvetlenül a kulturális szektort, mint az Európai Unió mesterséges intelligenciáról szóló rendelete, az AI Act (2024/1689 rendelet). A jogszabály szakaszosan lép életbe, és a most következő állomás – 2026. augusztus 2. – éppen azt a fejezetet aktiválja, amely a szövegek, képek, hangok és videók megjelölésével foglalkozik. Vagyis azt, ami egy szerkesztőség, egy kiadó vagy egy szerző napi munkájában a leghamarabb megjelenik.

Mi lép be augusztus 2-án?

A rendelet 50. cikke átláthatósági kötelezettségeket ír elő. Ezek röviden:

  • ha a felhasználó mesterséges intelligenciával lép interakcióba – például egy chatbottal –, ezt közölni kell vele;
  • a szintetikus, tehát MI-vel előállított vagy módosított kép, hang, videó és szöveg esetében gépi olvasható jelölést kell alkalmazni;
  • a deepfake tartalmak esetében nyilvánosságra kell hozni, hogy a tartalom mesterségesen készült vagy manipulált;
  • a közérdeklődésre számot tartó témákban közzétett, MI-vel generált vagy manipulált szöveget is meg kell jelölni;
  • érzelemfelismerő és biometrikus kategorizáló rendszerek esetén értesíteni kell az érintetteket.

A jogsértés szankciója nem jelképes: a rendelet szerint legfeljebb 15 millió euró, illetve a globális éves árbevétel 3 százaléka szabható ki, amelyik a nagyobb. Egy átmeneti szabály viszont könnyít a helyzeten: aki 2026. augusztus 2. előtt hozott forgalomba rendszert, annak a technikai jelölés bevezetésére – szűk kivételekkel – 2026. december 2-áig van ideje.

Mi tolódott 2027 decemberére?

A naptárt idén nyáron átrendezte az úgynevezett Digital Omnibus on AI: a módosítás 2026. július 24-én jelent meg az EU Hivatalos Lapjában, és július 27-én lépett hatályba. Ez az AI Act első formális módosítása 2024 júniusa óta.

A módosítás a magas kockázatú rendszerekre vonatkozó kötelezettségeket halasztotta el. A rendelet III. melléklete szerinti önálló, magas kockázatú alkalmazások – köztük a foglalkoztatással, a hitelképesség-vizsgálattal, az oktatással és az alapvető szolgáltatásokhoz való hozzáféréssel összefüggő rendszerek – szabályait 2026. augusztus 2. helyett 2027. december 2-tól kell alkalmazni; a szabályozott termékbe épített MI (I. melléklet) esetében a határidő 2028. augusztus 2.

Fontos tehát a két dátum különválasztása: a magas kockázatú kategória csúszik, az átláthatósági jelölés viszont nem. Kulturális tartalmak esetében éppen ez utóbbi a döntő.

Miért figyelnek erre most a szerzők?

Az időzítés azért is beszédes, mert a szerzői jogi viták is éppen ebben a hónapban léptek új szakaszba. A Telex az Irish Times beszámolója alapján 2026. július 26-án arról írt, hogy lezárult az ír íróegyesület és az Anthropic közötti egyezség: a lap által közölt adatok szerint 1,31 milliárd euróról, könyvenként körülbelül 3000 dollár kártérítésről és 482 ezer érintett műről van szó, amelyek 91 százalékára érkezett igény; a szövegek a LibGen adatbázisából származtak. Az érintett szerzők között olyan neveket említettek, mint Sally Rooney, Marian Keyes és Colm Tóibín. (Az összegeket egyelőre érdemes a hivatkozott sajtóbeszámoló adataként kezelni.)

A tanulság a magyar könyvszakma szempontjából is világos: a képzési adathalmazok jogszerűsége és a generált tartalom megjelölése ugyanannak a kérdésnek a két oldala. Az egyik azt szabályozza, mi kerülhet be a modellbe, a másik azt, mi jöhet ki belőle – és milyen címkével.

Magyar kontextus: a könyvhéttől a könyvfesztiválig

A téma a hazai szakmai nyilvánosságban is megjelent. A 97. Ünnepi Könyvhéten (2026. június 11–14.) két külön beszélgetés is a mesterséges intelligenciáról szólt: a Vigadó téren dr. Rádi Vilmos és dr. Pálvölgyi Benedek a szerzői jogi és az AI Acthez kapcsolódó kérdéseket vette végig, a Vörösmarty téren pedig Szondy Máté – az Ember, lélek, algoritmus című kötet szerkesztője – és Kapitány-Fövény Máté a lélektani következményekről beszélt.

A piaci háttér ugyanakkor józanságra int: a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének legfrissebb nyilvános összesítése szerint a magyar könyvpiac 2024-ben 68,7 milliárd forintos fogyasztói forgalmat, 35,3 millió eladott példányt és 15 866 megjelent címet jelentett – a digitális szegmens ehhez képest kicsi, egy korábbi, az NMHH megbízásából készült felmérés az e-könyv részesedését a teljes könyvpiac mintegy 2 százalékára tette. Vagyis a technológiai vita ma még jóval nagyobb, mint a technológia piaci súlya.

A következő nagy alkalom a szakmai eszmecserére a 31. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál lesz 2026. október 1–4. között, amelynek díszvendégei Németország, Ausztria és Svájc.

Mit tegyen egy szerkesztőség vagy egy kiadó?

A gyakorlati minimum három lépés. Először: érdemes leltárt készíteni arról, hol használ a szervezet MI-t – szövegírásban, képszerkesztésben, hangoskönyv-felolvasásban, ügyfélszolgálati chatben. Másodszor: rögzíteni kell, mit és hogyan jelölnek meg, és ezt a gyakorlatot írásban is közzétenni. Harmadszor: a beszállítói szerződésekben – például egy hangoskönyv- vagy illusztrációs megbízásnál – szerepeljen, hogy a leadott anyag tartalmaz-e generált elemet.

Az augusztus 2-i határidő nem egyetlen nagy kapcsoló felhúzása, hanem egy hosszabb bevezetési folyamat egyik állomása. Az irány viszont már most látszik: a következő években nem az lesz a kérdés, hogy használunk-e mesterséges intelligenciát, hanem hogy meg tudjuk-e mondani, hol használtuk. A téma további fejleményeit az Új kor rovatban követjük, a könyves vonatkozásokat pedig a Könyvajánló rovatban.