Az ostinato (magyarosan: osztinátó) olyan zenei figura — dallam, ritmus vagy harmóniamenet —, amely makacsul, változatlanul ismétlődik egy zenemű egy szakaszán vagy akár egészén át, miközben fölötte más szólamok szabadon mozognak. A legismertebb változata a basszusban szólal meg: ez a basso ostinato.

Mit jelent az ostinato szó?

A szó olasz, a latin obstinatusból származik, és azt jelenti: makacs, csökönyös. A zenei szaknyelv pontosan ezt a jelentést használja: az ostinato az a réteg, amelyik nem hajlandó megváltozni.

Ez a makacsság adja a funkcióját is. Ha a mű egyik rétege állandó, akkor a többi réteg szabadabban mozoghat — a hallgató ugyanis mindig tudja, hol tart. Az ostinato egyszerre talapzat és iránytű.

Az ostinato típusai

  • Basso ostinato (más néven ground bass, magyarul makacs basszus): a basszusszólam ismétel egy rövid dallammenetet. Ez a legfontosabb és zenetörténetileg legrégebbi forma.
  • Dallamosztinátó: nem a basszusban, hanem valamelyik felső szólamban ismétlődik ugyanaz a dallamtöredék.
  • Ritmusosztinátó: nincs benne dallam, csak egy változatlanul ismétlődő ritmusképlet — jellemzően ütőhangszeren.
  • Harmóniai ostinato: ugyanaz az akkordmenet forog körbe újra és újra.

Basso ostinato: a legfontosabb forma

A basso ostinato a 16–17. század terméke, és két dolog találkozásából született: egyrészt a basszus ekkorra vált a zenei szerkezet alapjává, másrészt ekkor került be a komponált zenébe az a gyakorlat, hogy ismétlődő basszusmodellek fölött táncot és éneket improvizáltak.

Ebből nőttek ki a korszak nagy formái, amelyek mind ugyanarra az elvre épülnek — állandó basszus, változó felső szólamok:

  • passacaglia
  • chaconne (ciaccona)
  • folia (La Folia)
  • romanesca, ruggiero

Híres példák

  • Pachelbel: D-dúr kánon — a kétütemes basszusmenet végig ismétlődik; a világ talán legismertebb basso ostinatója.
  • Purcell: Dido búcsúja (Dido és Aeneas) — kromatikusan ereszkedő basszusmodell, a barokk gyászzene alapképlete.
  • Bach: c-moll passacaglia és fúga — nyolcütemes témára épülő monumentális variációsorozat.
  • Ravel: Bolero — talán a legtisztább ritmusosztinátó: a kisdob ugyanazt a képletet ismétli a mű elejétől a végéig.
  • Holst: Mars (A bolygók) — 5/4-es ritmusosztinátó, amelyből a huszadik századi filmzene fenyegető aláfestése lett.

Ostinato vagy orgonapont?

Ez a leggyakoribb összekeverés. A kettő nem ugyanaz:

  • Az orgonapont (pedálhang) egyetlen kitartott hang, amely alatt vagy fölött a harmóniák változnak.
  • Az ostinato egy ismétlődő figura — több hangból álló minta, amelynek saját ritmusa és dallamvonala van.

Egyszerűen: az orgonapont áll, az ostinato jár körbe.

Riff, loop, vamp — ugyanaz?

Lényegében igen, csak más műfaji szótárból. A rock- és bluesgitáros riffje, a jazzben ismételt vamp, valamint az elektronikus zenei loop mind ugyanazt az elvet alkalmazza, mint a barokk basso ostinato: rögzített, ismétlődő alapréteg, amely fölött szabadon lehet improvizálni vagy énekelni.

Ezért van, hogy a történeti zene és a mai populáris zene ezen a ponton meglepően közel áll egymáshoz — és ezért hangzik sok korai barokk tánctétel úgy, mintha jazz lenne.

Ostinato a zenepedagógiában

Az ostinato azért is fontos fogalom, mert a gyerekek zenetanításának egyik alapeszköze. Egy egyszerű, néhány hangból álló ismétlődő kíséretet a kezdő is el tud játszani vagy énekelni — közben mégis valódi többszólamú zene születik. Ezen az elven működik a Kodály-módszer ostinato-kísérete és az Orff-féle hangszeres zenepedagógia is.

Jordi Savall: Ostinato

A fogalom hallható formában is megismerhető. A katalán gambaművész és karmester Jordi Savall és együttese, a Hespèrion XXI Ostinato címmel adott ki lemezt, amelyen 16–17. századi tánczenét játszanak — hetvenhárom percen át makacsul ismétlődő basszusmodellek fölött születnek meg a négy-ötszáz éves táncdallamok.

Savall lemezei a saját kiadójánál, az AliaVoxnál jelennek meg, jellemzően tematikus antológiaként; az Ostinato is ilyen, ahogy a korábbi, az ibériai félsziget jellegzetes táncát bemutató La Folia-album is. Savall nevét a nagyközönség előtt a Tous les matins du monde filmzenéje tette ismertté — az a lemez a komolyzenei piacon szokatlanul magas példányszámban fogyott, és Sainte-Colombe-ot és Marin Marais-t is visszahozta a zenei köztudatba.

Jordi Savall: Ostinato — a lemez borítója

A Papirusz 2002-es kritikája szerint a hatás fizikai: „hol eláll, hol fölgyorsul a lélegzet, szaporább a szívverés, jár a kéz és a láb, az ujjak dobolják a ritmust" — mintha jazz-zenészek könnyed improvizációit hallanánk.

Jordi Savall, katalán gambaművész és karmester

GYIK – ostinato

Mit jelent az ostinato?
Makacsul, változatlanul ismétlődő zenei figurát — dallamot, ritmust vagy akkordmenetet —, amely fölött a többi szólam szabadon mozog. A szó olasz eredetű, jelentése: makacs.

Mi a basso ostinato?
Az ostinato legfontosabb formája, amelyben a basszusszólam ismétel egy rövid menetet. Angolul ground bass. A 16–17. században alakult ki.

Mi a dallamosztinátó?
Olyan ostinato, amelyben nem a basszus, hanem valamelyik felső szólam ismétli ugyanazt a dallamtöredéket.

Mi a különbség az ostinato és az orgonapont között?
Az orgonapont egyetlen kitartott hang, az ostinato viszont egy több hangból álló, saját ritmusú ismétlődő figura. Az orgonapont áll, az ostinato körbejár.

Milyen zeneművekben hallható ostinato?
Például Pachelbel D-dúr kánonjában, Purcell Dido búcsújában, Bach c-moll passacagliájában, Ravel Bolerójában és Holst Mars tételében.

Ugyanaz az ostinato, mint a riff?
Lényegében igen: a rockriff, a jazz vamp és az elektronikus loop ugyanazt az elvet használja, mint a barokk basso ostinato — állandó alapréteg, fölötte szabad mozgás.

Milyen formák épülnek ostinatóra?
A passacaglia, a chaconne, a folia, a romanesca és a ruggiero mind ismétlődő basszusmodellre épül.