Periklész Odéonját az első fedett színházként tartják számon, amely egyúttal a modern előadó- és színháztermek elődjének, prototípusának is számít. A Warwick Egyetem színművészeti fakultásának és e-laboratóriumának kutatói által elkészített 3D modell ugyanakkor merőben új bepillantást engedett az építmény tervezésbeli jellemzőibe. A kutatók úgy találták, hogy a kilenc sorban elhelyezett kilenc-kilenc oszlop miatt a közönség jó 40 százaléka számára csak takarásban lehettek láthatók az előadások. Az építmény tervezésbeli felépítése ugyanis ahelyett, hogy a legelőnyösebb vizuális élményt adta volna a nézőközönségnek, úgy lett megszerkesztve, hogy magának az auditóriumnak a nagyságát, látványát hangsúlyozza ki, helyezze előtérbe.
A kutatócsoport tervei között egyébként mintegy 30 európai színház, köztük a Dionüszosz Színház és a londoni Globe Theatre virtuális rekonstrukciója is szerepel. A kutatók remélik, hogy a virtuális valóság modellek közelebb visznek majd az ókori színdarabok és előadások, valamint a színrevitelükhöz először használt terek és építmények jobb megértéséhez.
"A virtuális építménymodellek révén a legbonyolultabb részletek is láthatóvá válnak, a 3D ábrák jóvoltából pedig olyan tapasztalásélményt szerezhetünk az idő, tér és megvilágítás viszonyairól, amely összehasonlíthatatlanul élvezetesebb bármilyen egyetemi előadásnál vagy diavetítésnél" - emelte ki Drew Baker, az intézmény e-laboratóriumának multimédiatervezője. "A színdarabok színreviteli körülményeinek, felállításának megismerésével a színművészet lényegébe is mélyebb betekintést nyerhetünk" - mutatott rá Richard Beacham professzor.
Forrás: news.bbc.co.uk
