Vannak, akik szerint az éghajlat határozza meg az Észak-Mediterráneum térségét, mások szerint a Földközi-tenger közelsége a mérvadó. Egyesek szerint Róma öröksége, mások szerint az olajfa elterjedése jelöli ki határait. Van, aki számára a szieszta intézményét jelenti, mások inkább a déli népek temperamentumát és vidámságát emelik ki. Egy azonban biztos: a térség rendkívül gazdag történelmi, kulturális és művészeti öröksége senkit sem hagy érintetlenül.
A könyv első részében Krizsó Szilvia interjúi olvashatók a mai és valaha volt Kaláka tagokkal, akik mesélnek szépről-jóról, de nem csak a szépre emlékeznek. (Gryllus Dániel, Radványi Balázs, Gryllus Vilmos, Becze Gábor, Mikó István, Huzella Péter, Dabasi Péter, Veress Panka, Jorgosz Tzortzoglou, Kobzos Kiss Tamás, Major Gábor).
"Legjobb volna abbahagyni az írást: én túl vagyok hevítve és biztosan Maga is. Nagyon finom, nagyon gyilkos: megölt: "maga csak külsőleg lát: amit nem lát, elképzel: és úgy látszik, ez magának elég is". Jobban benne van ebben az én karakterem, mint a harminc kötet könyvemben. (...)
Hogy mi jön ki ebből? Mintha egy vad Móricz regényt olvasnék: először életemben vettem észre, mi az."
Bernard Moitessier 1968-69-ben legendás hírnévre tett szert, amikor acéltestű vitorlásával, a Joshuával másfélszer kerülte meg egyedül, megállás nélkül a földet. Az utazást követően írta meg harmadik könyvét, "A hosszú utat", amelyet számos nyelvre lefordítottak, s amely később a magányos vitorlázók bibliájává vált.
Az érintetlen vadonokban Szerzõ: Papirusz 2010. április 12. 15:46
A Pickford házaspár mindkét tagja Afrikában született és nevelkedett. Peter és Beverly fáradhatatlan utazók, 28 éves fotográfusi és szerzői pályafutásuk során szoros közelségbe kerültek a mai Afrika vidékeivel, vadonjaival.
"A Caminót, Szent Jakab útját a böjt alatt jártam meg. Ott jöttem rá, hogy van bennem egy belső tér, ahol minden megtalálható, amire szükségem van. A teljes összhang, a csend és a teremtő erő.
Későbbi zarándokútjaim ezt a felismerést csak megerősítették, árnyalták. Azóta egyre inkább arra használom a negyven napot, hogy a belső térbe vezető úton járjak.
Vallásos tapasztalat és mûvészi kép - Maulbertsch freskómûve a váci székesegyház liturgikus terében.
A kismonográfia az 1772-ben felszentelt váci székesegyház Maulbertsch által készített freskóegyüttesét állítja a középpontba. A szerzõ történelmi, mûvészettörténeti és teológiai kontextusba ágyazva elemzi a mûalkotást, feltárva azokat a befogadói, esztétikai és teológiai szempontokat, melyek a mûvészi kompozíció hátterében állhattak.
A fényképezés mint kutatási módszer Szerzõ: Papirusz 2009. december 7. 09:35
Piotr Sztompka a krakkói Jagelló Egyetem professzora, 2002-ben a Nemzetközi Szociológiai Társaság elnökévé választották. Kötetében áttekintést nyújt a fotográfia alkalmazásáról a szociológiai kutatásban.
Lieve Joris, a Hollandiában élő belga-flamand írónő ma Európa egyik legjelentősebb „utazási írója"; ez a magyar irodalomban viszonylag kevésbé honos műfaji megjelölés azt a fajta irodalmat jelöli, amely egyként tartalmazza az útleírás, a riport, a történeti és szociográfiai esszé és a történetmesélés elemeit, előadásmódja regényszerűen cselekményes, eszközei egyértelműen szépirodalmiak. Joris maga „non-ficton-regénynek" nevezi a maga sajátos műfaját. Könyveinek jelentős része Afrikáról és a Közel-Keletről szól, számos jelentős irodalmi díj nyertese, műveit számos nyelvre lefordították, világszerte kiadják és olvassák.
Egy különös tigris Szerzõ: Papirusz 2009. december 1. 11:18
Az első regényével nemrég debütált fiatal író, Jonas egy nap különös e-mailt kap egy bizonyos Kadirtól, apja gyerekkori barátjától Tunéziából. „Kadir gombolja a klaviatúrát”, hangzik a meghökkentő kezdet. Kadir ezután elküldi a maga egészen egyéni, a franciát, svédet és arabot vegyítő, ráadásul képzavarokkal és bombasztikus metaforákkal tűzdelt nyelvezetén írt visszaemlékezéseit közös napjaikról.
Az affektusok hatása a kisgyermek agyfejlődésére Szerzõ: Papirusz 2009. december 1. 11:16
A szükséges szeretet azokat a folyamatokat tárja fel, amelyek révén a szeretet életünk első éveiben döntő hatással van agyunk fejlődésére. Ezáltal érthetővé válik, hogy a csecsemők és szüleik közötti korai interakciókmiért okozhatnak hosszantartó és súlyos következményeket.
FORDÍTOTTA BÉRCZES TIBOR Szerzõ: Papirusz 2009. november 28. 10:47
A pszichiáterek és a pszichológusok gyakran azzal tisztelegnek szakmabeli kollégáiknak, hogy elneveznek róluk valamit – és természetesen betegséget. Alois Alzheimer, James Parkinson, Szergej Korszakov, George Gilles de la Tourette vagy Hans Asperger mind-mind hús-vér emberek voltak valaha, ám a nevük mára puszta szakkifejezéssé változott, amely valamilyen betegséget, szindrómát, autista vagy más rendellenességet jelöl.
Fordította Torma Péter - Electa Szerzõ: Papirusz 2009. november 24. 15:50
Fritz Graf könyve az antik mágia kutatásának első olyan összegzése, mely szakít a hagyományos mágia-vallás szembeállítással: az ókori mágiát a fogalom korabeli használatából kiindulva nem az okkultizmus egy formájának, hanem az isten-ember viszony egyik aspektusának tekinti. A könyv középpontjában a mágikus rituálékat végző személy, azaz a mágus alakja, valamint az általa gyakorolt varázslási formák és rituálék állnak. A szerző az antik irodalmi források, illetve a régészeti anyag átoktáblák, mágikus papiruszok) segítségével részletesen bemutatja a mágikus rituálék különböző típusait, külön fejezetben tárgyalva például az antik szerelmi mágiát. Értelmezése szerint a mágikus rítusok célja ugyanúgy az istenivel való kapcsolatkeresés, mint az egyéb ismert vallási formáké, a különbség csak abban áll, hogy a mágus sajátos utat választ e cél eléréséhez. Fritz Graf (1944) a latin filológia és a vallástörténet professzora, jelenleg az Ohio State University oktatója.
FORDÍTOTTA HOLKA LÁSZLÓ - Gondolat világirodalmi sorozat Szerzõ: Papirusz 2009. november 21. 13:13
Az immár kultuszkönyvvé vált „Jég-trilógia” utolsó kötetének magyar fordítása lát most napvilágot. Az egyetlen számjegyből álló cím sokaságot takar, a Fény Testvériségének teljes létszámát jelöli. Tagjai a Szorokin trilógiájának első részében bemutatott ösvényen, azaz Bro útján haladnak – úgy, ahogyan a második részben, A jég című regényben is tették, hogy megleljék egymást szerte a világon. Egyben a végkifejlet felé is tartanak. Amely ezúttal egy emberrabló üldözéses rémálmán, döglött szukák barátnőinek kényszermunkáján keresztül közeleg, s két, hozzátartozóikat elveszített fiatal világméretű nyomozása kis híján fényt is derít rá. Akárcsak a lakott világot benépesítő lények mindegyike, a két fiatal is puszta eszköz a Testvériség átgondolt nagy tervében. A Testvériségében, amely utolsó tagjait gyűjti kitartó szorgalommal, emberi lények átalakításával, a remény köreinek megalkotásával. Majd amikor egybegyűlt a 23 000 kiválasztott, visszavonul mind, hogy kiküszöböljék a teremtés egyetlen, legnagyobb hibáját…
145x215 mm, 376 oldal, ára: 2.990,-Ft Szerzõ: Papirusz 2009. november 2. 11:19
Vujity Tvrtko lebilincselően izgalmas könyvének segítségével megismerheti a szomáliai fiatal menekült lány, Németh Szamira torokszorítóan szép történetét. A lányét, akinek a véres polgárháborúban megölték magyar édesapját és testvéreit; akit szülőhazájában megaláztak és meggyaláztak, lelkét megsebezték, testét késsel vagdosták; és akit végül Tvrtko családja fogadott be.
155x230 mm, 344 oldal, ára: 3.380,-Ft Szerzõ: Papirusz 2009. október 30. 19:19
Ez egy beszélgető-könyv. A sorsunkról szól. Kihasználom azt a helyzetet, hogy hetvenhárom éves lettem, és vissza tudok nézni. Történetem vége felé kezdem már érteni a sorsom rejtett összefüggéseit. A megvalósult jövőmben élek. Csakis azokról a gondolatokról írok, amelyeket megéltem. Számadás ez a könyv az életemről. S mint minden emberé: tele van csodákkal. Ezekről beszélgetünk. A várakozás művészetéről, a jövőnk sejtelméről, a sorsteremtés mágiájáról, a gondviselésről és a szellemvilág segítségéről. Arról, hogy van egy dalunk, a mi dalunk, s meg kell hallani, ha szól.
A kötet a következő meséket tartalmazza: A hólyag, a szalmaszál és a tüzes üszök; Hamupipőke; A nyúlpásztor; Az aranybornyú; Az elátkozott kastély; Hogyan telt a gyermekkorom; Kiskondás; Köcsögkirály.
Sokan úgy tartják, hogy a háború az emberiség második legkedvesebb időtöltése. A fegyverkezés kétségtelenül meghatározó szerepet játszott a világtörténelemben.
Sztorik, receptek, kulisszatitkok a sztárok konyhájából Szerzõ: Papirusz 2009. január 5. 10:12
"Tudod mit, majom? Fõzzön neked a Kiszel Tünde!"
A fenti beszólást - amely önmagában is fényesen ragyogó ékkõként gazdagítja a naptárhõsnõvel kapcsolatos megjegyzések sorát - egy illusztrisnak is nevezhetõ Buda környéki vendéglõ bosszús fõpincérétõl hallottuk, amikor visszavitte a konyhába az egyik vendég által leszólt Szapáry-májat.
Bernard Moitessier 1968-69-ben legendás hírnévre tett szert, amikor acéltestű vitorlásával, a Joshuával másfélszer kerülte meg egyedül, megállás nélkül a földet. Az utazást követően írta meg harmadik könyvét, "A hosszú utat", amelyet számos nyelvre lefordítottak, s amely később a magányos vitorlázók bibliájává vált.
A Pickford házaspár mindkét tagja Afrikában született és nevelkedett. Peter és Beverly fáradhatatlan utazók, 28 éves fotográfusi és szerzői pályafutásuk során szoros közelségbe kerültek a mai Afrika vidékeivel, vadonjaival.
Piotr Sztompka a krakkói Jagelló Egyetem professzora, 2002-ben a Nemzetközi Szociológiai Társaság elnökévé választották. Kötetében áttekintést nyújt a fotográfia alkalmazásáról a szociológiai kutatásban.
Az első regényével nemrég debütált fiatal író, Jonas egy nap különös e-mailt kap egy bizonyos Kadirtól, apja gyerekkori barátjától Tunéziából. „Kadir gombolja a klaviatúrát”, hangzik a meghökkentő kezdet. Kadir ezután elküldi a maga egészen egyéni, a franciát, svédet és arabot vegyítő, ráadásul képzavarokkal és bombasztikus metaforákkal tűzdelt nyelvezetén írt visszaemlékezéseit közös napjaikról.
A pszichiáterek és a pszichológusok gyakran azzal tisztelegnek szakmabeli kollégáiknak, hogy elneveznek róluk valamit – és természetesen betegséget. Alois Alzheimer, James Parkinson, Szergej Korszakov, George Gilles de la Tourette vagy Hans Asperger mind-mind hús-vér emberek voltak valaha, ám a nevük mára puszta szakkifejezéssé változott, amely valamilyen betegséget, szindrómát, autista vagy más rendellenességet jelöl.
Fritz Graf könyve az antik mágia kutatásának első olyan összegzése, mely szakít a hagyományos mágia-vallás szembeállítással: az ókori mágiát a fogalom korabeli használatából kiindulva nem az okkultizmus egy formájának, hanem az isten-ember viszony egyik aspektusának tekinti. A könyv középpontjában a mágikus rituálékat végző személy, azaz a mágus alakja, valamint az általa gyakorolt varázslási formák és rituálék állnak. A szerző az antik irodalmi források, illetve a régészeti anyag átoktáblák, mágikus papiruszok) segítségével részletesen bemutatja a mágikus rituálék különböző típusait, külön fejezetben tárgyalva például az antik szerelmi mágiát. Értelmezése szerint a mágikus rítusok célja ugyanúgy az istenivel való kapcsolatkeresés, mint az egyéb ismert vallási formáké, a különbség csak abban áll, hogy a mágus sajátos utat választ e cél eléréséhez. Fritz Graf (1944) a latin filológia és a vallástörténet professzora, jelenleg az Ohio State University oktatója.
Vujity Tvrtko lebilincselően izgalmas könyvének segítségével megismerheti a szomáliai fiatal menekült lány, Németh Szamira torokszorítóan szép történetét. A lányét, akinek a véres polgárháborúban megölték magyar édesapját és testvéreit; akit szülőhazájában megaláztak és meggyaláztak, lelkét megsebezték, testét késsel vagdosták; és akit végül Tvrtko családja fogadott be.
Ez egy beszélgető-könyv. A sorsunkról szól. Kihasználom azt a helyzetet, hogy hetvenhárom éves lettem, és vissza tudok nézni. Történetem vége felé kezdem már érteni a sorsom rejtett összefüggéseit. A megvalósult jövőmben élek. Csakis azokról a gondolatokról írok, amelyeket megéltem. Számadás ez a könyv az életemről. S mint minden emberé: tele van csodákkal. Ezekről beszélgetünk. A várakozás művészetéről, a jövőnk sejtelméről, a sorsteremtés mágiájáról, a gondviselésről és a szellemvilág segítségéről. Arról, hogy van egy dalunk, a mi dalunk, s meg kell hallani, ha szól.
Sokan úgy tartják, hogy a háború az emberiség második legkedvesebb időtöltése. A fegyverkezés kétségtelenül meghatározó szerepet játszott a világtörténelemben.
