Jelképek egymás közt
A jelkép szint? és gyakran szimbólumként ide-oda rángatott m?sor egy magánál nem kevésbé emblematikus figurát kapott m?sorvezet?ül. A magyar (nemcsak) köztelevíziózás Vitray Tamáson kívül megmaradt talán egyetlen aktív és befolyásos személyiségér?l van szó: Baló György kérlelhetetlen szakmaisággal, tájékozottsággal, tisztességgel, és több mint harminc év szerkeszt?i-riporteri munkájával vált szakmai etalonná. Ha az általa vezetni kívánt Hét ezeket az alapértékeket felvállalja és képviseli, még igazi tétm?sor válhat bel?le, mint amilyen volt is egykor. Addig azonban akad tennivaló, és nem is kevés.

M?sorok egymás közt
A Hétnek nemcsak a "reality-soap"-októl szellemileg ellustult néz?kért kell harcba lépnie, hanem olyan önhibájukon kívül sikeres m?sorokkal is meg kell küzdenie, mint a Napló vagy az Akták, amelyek szintén a vasárnap esti f?m?sorid?ben láthatók. Az is kérdés, hogy kinek és milyen m?sor kell ide? A tuti recept az ún. igényes magazinm?sor: lehet?leg kevés és indirekt politika, érdekesség, sztori, szenzáció, "csak itt, csak Önöknek"-feeling. A fenti néz?gyártó komponenseket jól alkalmazza és kamatoztatja a Napló, valamint alkalmazza, de nem kamatoztatja az Akták. A Hét ismeri a hatáselemeket, mégis gyökeresen más utat választ, s meglep? kísérletbe kezd: (el)gondolkodásra serkenti a néz?t, ami manapság mindenképpen unikum e viharvert médiatájon.

Legitimáció önmagában
A m?sor fontos mondatokkal és egy sajátos, archív összeállítással nyit, mindkett? a legitimációt alapozza meg. A m?sorvezet?i bevezet? szerint ez a m?sor nekünk, az MTV tulajdonosainak készül. Okos és szimpatikus mondat, ajánlom a friss arculat épít?inek szíves figyelmébe. Remélhet?, hogy a néz?k sem siklottak át rajta, hiszen ezek szerint van (lesz) egy m?sor, amelynek ?k és csak ?k számítanak. Meg a tisztesség, mint elhangzott szintén. Erre játszik rá tulajdonképpen a régi f?címekb?l vágott klip, és a legendás Polgár exf?szerkkel készített, kissé hosszúra nyújtott interjút követ? összeállítás a 70-es évek Hetes anyagaiból. Hosszúnak ez is hosszú, meg nem is volt szerencsés a m?sor elejére biggyeszteni (az MTV ismétli az archívumát, érezhetjük), mégis, ha valaki nyitott szenzorokkal és a sorok közötti olvasás képességével ült a képerny? elé, megérthette a mai m?sor szándékolt üzenetét.

Mást, mint az eddigiek
A szerkeszt?k ugyanis olyan anyagokat készítettek, amelyekb?l világosan kiderült, hogy a Hét kerüli a direkt politizálást, mást akar, bátrabbat, szebbet, jobbat. Mondjuk tájékoztatni, hivatalnokoknak kellemetlen kérdéseket feltenni, érdekeket ütköztetni, a gyengébb oldalára állni a nyilvánosság erejével, észrevenni a kisembert és a hétköznapiban az egyetemest. A Hét nem kíván üzenget?s m?sor lenni, pártok és hatalmi centrumok hitbizománya, rugalmas ideológiák szolgálólánya - ezt üzenték az archív részletek. És ez jól van így. Az azonban nincs jól, hogy a m?soron még érz?dik: nem igazán tudja, hogy a fentiek ellenében mi is akar lenni.

Másként, mint az eddigiek
Amennyiben a m?sor szembe akar úszni nemcsak az árral, hanem a mainstream jelleg? érdekesség/szenzáció/botrány gondolatöl? háromszöggel, képesnek kell lennie arra, hogy valós problémákra érdemi kérdéseket tegyen fel. Ha a gondolkodó embereket, a kereskedelmi bulvárra nem kíváncsi (és emiatt keveset tévéz?) egy-másfél-kétmillió potenciális néz?jétt akarja megszólítani, akkor napi politikai aktualitásoktól mentes, magas színvonalú, sokoldalú, elfogulatlanul tisztességes programot kell nyújtania. Nehéz, de nem lehetetlen feladat.

A Hét szerkeszt?inek viszont jusson eszükbe, hogy dicséretes ugyan az igyekezet, miszerint komoly, fajsúlyos anyagokkal kell megalapozni egy m?sor leend? hírnevét, ám els?re nem ártana némi önmérsékletet tanúsítani. Egy történetet, problémát elmesélhetnek 1-3-5-10 vagy akár 50 percben is - arra azonban ügyeljenek, hogy egy percre se veszítsék el a néz? figyelmét. Hiába kerek egy történet vagy korrekt a problémafelvetés, ha az anyag képileg monotonná válik, jön az ásítás.

Id?zavarban - mint mindenki
Elképzelhet? persze, hogy az arculat- és szerkeszt?ségváltás miatt rohammunkában készült Hetet láthattunk. Vendéggel, adatokkal, táblázatokkal és magyarázatokkal tarkított él? adásra kevesen vállalkoznak manapság. Vitathatatlan erényei mellett ez lehet a magyarázata szerkezeti, dramaturgiai hibáinak is.

Két ponton került az adás "elkapcsolásközeli" állapotba. Az egyik sajnos rögtön az elején, a hosszas Polgár-interjú táján, aminek ugyan több remek végszava is kínálkozott, valami miatt mégis újabb körökkel lettünk megkínálva. A másik súlyos pillanat a BKV-s anyag hatodik perce táján mutatkozott, amikor a 249. villamos tolatott be a képbe a 177. busz után. Ez a monstre anyag sajnálatosan farnehézzé tette az adást. Talán két részre kellett volna bontani, vagy egy-két vérlázító, a BKV-t ér? törvényi igazságtalansággal nyitni, ki tudja.

A legnagyobb kapkodás éppen a végén mutatkozott, amikor A Hét témája, A Hét idézete és A Hét kérdése lett beszuszakolva röpke 2 percbe. Ami azért is fájó, mert ez a kis oldás-kötés remekül jött volna a két mamut-anyag (BKV és Diszkóbalesetek) közé szusszanásnyi szünetnek. Mint m?soridentifikációs elemekre természetesen szükség lesz rájuk, ám a diszkóbalesetes anyag végén Baló remek és elgondolkodtató lekonfjával kínálkozott a lehet?sége egy gyomorszájon-üt?s befejezésnek, ami sajna így elmaradt.
Talán legközelebb.