A Dolores O´Riordan, Noel Hogan, Michael Hogan és Fergal Lawler alkotta négyesnek eszébe sem jutott a világhír. Csupán hobbiból, a zene szeretete miatt ragadtak hangszert, no meg hogy a hétvégi koncertek után jól leigyák magukat - ahogy Noel két évvel ezel?tti interjúban visszaemlékezett. Az 1989-ben megalakult eredeti együttesnek még nem volt tagja az énekesn?, Dolores, aki azóta a csapat védjegyévé és frontemberévé vált. A távozó Niall Quinn helyére és ajánlására került a zenekarba 1990 májusában, amikor az még mellesleg a The Cranberry Saw Us, azaz "Az áfonya látott minket" névre hallgatott.
 A nagyravágyó elképzelések hiánya azonban egyáltalán nem bénította a kreatív fiatalokat: kitartóan  koncerteztek, játszották a Dolores-Noel szerz?páros által írt dalokat, s így - mintegy akaratukon kívül - egyre szélesebb közönséget hódítottak meg. 1990 szeptemberében szül?városukban még mindössze hatvan néz? el?tt léptek fel, röviddel kés?bb egy hatszámos demóból már háromszáz példányt kapkodtak el a limerick-i rajongók. Az országhatárokon, majd kontinenseken átível? siker aztán 1993-ban kezdett kopogtatni. Ma, öt stúdiólemezzel és jó pár világkörüli koncertturnéval a hátuk mögött, a negyvenmillió eladott album-példány közelében járnak a szigetországi zenészek. Alighanem tovább javítja majd a lemezeladási statisztikákat a múlt hónapban Stars - Best of 1992-2002 címmel megjelent válogatáslemez is, amelyen egy csokorban találhatók az "áfonyák" legnagyobb slágerei és néhány további érdekesség.
Slágerek, amelyek közül jó néhányat hamarosan a hazai rajongók él?ben is meghallgathatnak: november 2-án este nyolc órától a f?városi SAP csarnokban tartja els? magyarországi fellépését a kilencvenes évek egyik vitathatatlanul legsikeresebb és legnépszer?bb zenekara. Aki figyelemmel kísérte az elmúlt évtized könny?zenéjének alakulását, bizonyára emlékszik az alábbi, világszerte a toplistákat ostromló dalokra: Linger, Zombie, Ode To My Family, Salvation, Promises... Ezek mellé tavaly újabb sikerek sorakoztak fel, amelyek a csapat aktuális stúdióalbumán, a Wake Up And Smell The Coffee-n hallhatók - s melyeket valószín?leg a budapesti koncert alkalmával az itthoni hívek is élvezhetnek majd.
 Azok számára pedig, akik végigaludták a mögöttünk álló tíz-tizenkét évet, és a "cranberries" szó hallatán csupán az apró, kesernyés gyümölcs jut eszükbe, íme egy rövid jellemzés a csapat zenéjér?l, hogy tudják, mir?l maradtak le. A nyolcvanas évek mára klasszikussá és/vagy kultikussá vált formációin (U2, R.E.M., The Cure, Depeche Mode, New Order, The Smiths) nevelkedett fiatal muzsikusok egészen különleges egyvelegét nyújtják a hagyományos ír népzenének, a dallamos popnak és a nyers rocknak, gyakran szimfonikus zenekart is segítségül híva. Ehhez társul Dolores helyenként gyengéden suttogó, máskor harsányan sikító énekhangja és többszörösen rögzített háttérvokálja, amely néha a katolikus himnuszokra emlékeztet. Ami a dalszövegeket illeti, azok els?sorban szeretetr?l, elmúlásról, emberi kapcsolatokról, az élet egyszer?, apró örömeir?l és bánatairól szólnak, de rendszeresen tartalmaznak politikai üzeneteket is: felszólalnak a háború ellen, kiállnak az alapvet? emberi jogok, a szabadság, az egyenl?ség eszméi mellett.
Aki pedig további, részletesebb információra vágyik, látogassa meg az együttes hivatalos honlapját, ahol a rengeteg fénykép és audio- valamint videófájl megtekintésén, meghallgatásán kívül elolvashatja a szövegeket, illetve a zenekarral kapcsolatos legfrissebb híreket is.

www.cranberries.ie
http://biz.yahoo.com/bw/020823/230069_1.html