A magyar élőzenei szezon két, egymástól nagyon eltérően működő félből áll. A nyár a nagy fesztiváloké: néhány hét alatt bonyolódik le a forgalom nagy része, jórészt külföldi fellépőkkel és jelentős külföldi közönséggel. Az ősz és a tél viszont a klubok és a hazai zenekarok időszaka. Az idei számok éppen azt mutatják meg, mennyire mást jelent ez a két üzletág.

Mit mutatnak a nyári adatok?

A legnagyobb hazai fesztivál idei látogatószáma 350–360 ezer fő körül alakult, szemben az előző évi 416 ezerrel. A csökkenés részben szerkezeti: a rendezvény hossza is változott. A szervezői összegzés szerint a látogatók valamivel több mint fele, 53 százaléka volt magyar.

A pénzügyi oldal ennél élesebb. Az előző évi, mintegy 2,8 milliárd forintos veszteség után idén másfél milliárdos javulást terveztek, ezt azonban nem sikerült elérni. A szervezők három okot neveztek meg: a négy hónapos csúszás a szervezésben, a forint erősödése miatt a külföldieknek dráguló jegyárak, valamint a nyári hőség és az energiaellátás körüli aggodalmak.

Ezek közül a második a legfontosabb, és a legkevésbé kezelhető. Egy nemzetközi fesztivál árazása devizában értelmezendő: ha a forint erősödik, a külföldi vendég számára ugyanaz a jegy drágul, miközben a hazai vásárlóerő nem javul ugyanilyen ütemben.

A nagyfesztivál-modell határai

A kétezres években kialakult nagyfesztivál-modell egyszerű logikára épült: minél nagyobb nemzetközi fellépőket hozunk, annál több külföldi vendég jön, annál nagyobb a bevétel. Ez a modell azonban mindenütt Európában feszültségbe került. A világsztárok fellépési díjai a járvány utáni években ugrásszerűen emelkedtek, miközben a helyszíni költségek – energia, biztonság, munkaerő – szintén nőttek.

Ebből az következik, hogy a nagy fesztiválok egyre nagyobb forgalmat kénytelenek termelni ugyanazért az eredményért. Ha a látogatószám akár tíz százalékkal csökken, az azonnal veszteségbe fordul. A hazai piac ráadásul kicsi: a hiányzó nézőket csak külföldről lehet pótolni, ez pedig árfolyam- és marketingfüggő.

Ami közben az őszi klubszezonban történik

A kevésbé látványos, de stabilabb üzletág a klubkoncert. Ötszáz-ezerötszáz fős terem, hazai zenekar, olcsóbb jegy, alacsonyabb kockázat. Ez a réteg a magyar zenei élet valódi gerince: itt épül fel egy zenekar közönsége, itt derül ki, van-e valódi kereslet, és innen lehet nagyobb helyszínekre lépni.

Az utóbbi években a hazai előadók arénakoncertjei is bizonyították, hogy a magyar közönség hajlandó fizetni a magyar zenéért – erről szólt például a hazai arénakoncertekről szóló írásunk is. A modell viszont csak akkor működik, ha van alatta klubhálózat, amely évekig hordozza a zenekart.

Miből él egy magyar zenekar?

A bevételi szerkezet az elmúlt évtizedben teljesen átalakult. A lemezeladás mint fő bevétel gyakorlatilag eltűnt, a streamingből származó jogdíj pedig a hazai hallgatottsági nagyságrendek mellett a legtöbb együttesnél nem éri el a megélhetési szintet. Marad három forrás: a koncert, a merchandise és a fizikai kiadványok.

Éppen ezért érdekes a bakelit visszatérése: egy limitált lemez több bevételt hoz, mint több millió lejátszás – erről korábbi cikkünkben írtunk részletesen. A klubkoncert és a lemez így ugyanannak a logikának a két oldala: mindkettő azon alapul, hogy a hallgató személyesen kötődik az előadóhoz.

Mi várható a következő szezontól?

A szervezői nyilatkozatokból az látszik, hogy a nagy fesztiválok a nemzetközi értékesítés megerősítésére készülnek. Ez logikus lépés, de időigényes: egy külföldi képviseleti hálózat újjáépítése nem egy szezon feladata.

A hazai közönség szempontjából ennél fontosabb kérdés az árazás. Ha a fesztiváljegy tovább drágul, a magyar látogatók egy része a rövidebb, olcsóbb, hazai fellépőkre épülő rendezvények és a klubkoncertek felé mozdul. Ez a piac átrendeződését jelenti, nem a zsugorodását – és a magyar zenekaroknak akár kedvez is.

Mit tehet a néző?

Aki szeretné, hogy legyen kit hallgatnia öt év múlva is, annak a leghatékonyabb lépése nem a fesztiváljegy, hanem a klubkoncert. Egy nyolcszáz fős teremben a jegybevétel közvetlenül a zenekarnál és a helyszínnél csapódik le, és a megtelt terem az, ami eldönti, lesz-e következő turné.

Hasonlóan sokat számít a merchandise és a fizikai lemez megvásárlása a koncerten, valamint az, ha valaki elmegy egy még ismeretlen előadó bemutatkozó estjére. A tehetségkutató jellegű programok szerepéről – például a hazai jazzszcénában – korábbi írásunkban is szó esett.

GYIK – gyakori kérdések a hazai koncertpiacról

Mennyivel csökkent a nagy fesztivál látogatószáma? A tavalyi 416 ezerről 350–360 ezer főre; a rendezvény szerkezete és hossza is változott közben.

Mi okozta a visszaesést? A szervezők a késői előkészületeket, a forint erősödése miatt a külföldieknek dráguló jegyárakat, valamint a hőséget és az energiaellátás körüli bizonytalanságot nevezték meg.

Mennyi volt a magyar látogatók aránya? A közönség valamivel több mint fele, 53 százaléka érkezett Magyarországról.

Jobban jár a zenekar klubkoncerttel vagy fesztivállal? Bevétel szempontjából a fesztiválfellépés jellemzően nagyobb gázsit hoz, közönségépítés szempontjából viszont a klubkoncert a fontosabb.

Miért nem elég a streaming? Mert a hazai hallgatottsági nagyságrendek mellett a lejátszásokból származó jogdíj a legtöbb együttesnél nem éri el a megélhetési szintet.

Drágulnak-e a koncertjegyek? A nemzetközi fellépői díjak és az üzemeltetési költségek emelkedése miatt a nagy rendezvényeknél igen; a hazai klubkoncertek árazása lényegesen stabilabb.