|
|
|
|
|
Esterházy-kiállítás: kirobbanó siker (Esemény-tár)
|
Szerző: Papirusz
2007. január 4. 21:24
|
A két ünnep között soha nem látott hosszú sor kígyózott az Iparm?vészeti Múzeum el?tt: a szokásosnál sokszorta több látogató volt kíváncsi a december 12-én megnyílt tárlatra.Naponta átlagosan 1000-1200 vendég tekintette meg a ritka kincseket, így a múzeum folyamatosan teltházzal üzemelt. Az Esterházy hercegek Magyarországon páratlan, s?t európai összehasonlításban is kiemelked?en értékes kincstára 131 m?tárgyat vonultat fel: csillogó ötvösm?veket, ékszereket és díszfegyvereket, ékes kelméket - többségükben el?kel? f?úri viseletek -, továbbá nagyméret?, egészalakos képmásokat. A kiállítás 22 darabja a kismartoni Fraknói vár kincstárából érkezett, közöttük hat nagy érték? festmény a családi ?sgaléria portréi közül. A restaurált kincsek közül számos most els? alkalommal került a budapesti közönség elé. Még soha ennyi kincset együtt nem láthatott a hazai közönség: az Iparm?vészeti Múzeum most újra egyesíti a 20. század elején kettészakított Esterházy-gy?jteményt. Az "Esterházy-kincsek. Öt évszázad m?alkotásai a hercegi gy?jteményekb?l " cím? tárlat 2007. december 31-ig tekinthet? meg, míg a Fraknói vár kincstárának anyaga csak 2007. március 31-ig lesz látható Magyarországon. A mesés kincseket az Esterházy-család tíz generáción át a ma Ausztriához tartozó Fraknó várában, a kincstárban ?rizte: a gy?jtemény itt vészelte át a viszontagságos 18-19. századot. A korábban Fraknón tárolt kincsek legfontosabb darabjait 1918-ban Budapestre szállították. 1919-ben Esterházy Miklós herceg az Iparm?vészeti Múzeummal letéti szerz?dést kötött a kincsek ?rzésére. A gy?jteménynek ett?l kezdve két ?rzési helye lett, s ezeket 1920-tól egy országhatár választotta el egymástól. Budapesten 1924-ben nyílt az els? szakszer? kiállítás a kincstár anyagából. Tragikus módon 1944-ben, a szovjet hadsereg közeledtének hírére Esterházy Pál, hogy megóvja a kincseket, azokat ládákban a budai várnegyedbe, a Tárnok utcai Esterházy-palota pincéjébe menekítette. 1945 januárjában, Budapest ostroma idején azonban az épületet bombatalálat érte, és a leomló romhalmaz maga alá temette és jórészt szétzúzta a kincseket rejt? ládákat. Csak négy év múlva, 1949-ben - a romok eltakarítása után - kerültek el? az összeroncsolódott ládák és a bennük csaknem megsemmisült tárgyak. A 169 tételb?l álló numizmatikai anyag kivételével valamennyi gy?jtemény-egység rendkívül súlyos veszteségeket szenvedett. A menekített anyagnak közel a fele elpusztult, s mintegy negyven százalékát igen súlyos károsodás érte. A siralmas állapotban lev? töredékeket a kevés épen maradt darabbal együtt ismét az Iparm?vészeti Múzeumba szállították. 1949 és 1950 között "leletmentés", azaz a fragmentumok konzerválása folyt. Ezt követ?en kezd?dhetett csak meg a m?tárgyak tervszer? restaurálása, amely az ötvenes évek elejét?l egészen mostanáig tartott - és ma is folytatódik. Az értékes m?tárgyak restaurálásának els? eredményeit el?ször 1963-ban láthatta a nagyközönség: ekkor húsz tárgyat mutattak be. A most megnyílt kiállításra a textil-restaurátorok 9 viseletet, 3 nyerget, íj- és nyíltegezeket, valamint lótakarókat hoztak helyre, az ötvös m?helyekben pedig olyan kincsek keltek újra életre, mint az ékkövekkel díszített török buzogány, az Ovidius Metamorphoses jeleneteivel díszített elefántcsont-agyar, drágaköves és zománcdíszes ékszerek, vagy a kiállítás jelképe, az Esterházy-díszpajzs. Ezek többségét most láthatja el?ször a közönség. |
|
|
|
Jelenleg 2 olvasó böngészik a Papiruszon |
Ingyen hirdetés | Fesztivál, rendezvény
Weboldal készítés
|
|