Kevés olyan ünnepünk van, amelyet ennyien tartanak meg, és amelyről ennyien nem tudják pontosan, mit is ünneplünk. A november eleji temetőlátogatás ma Magyarországon felekezeti hovatartozástól nagyrészt független szokás – sokan olyanok is kimennek a sírokhoz, akik semmilyen egyházi közösséghez nem tartoznak. Éppen ezért érdemes tisztázni, mi micsoda.

Mindenszentek: november 1.

Mindenszentek a katolikus egyházban az összes üdvözült ember – tehát nemcsak a hivatalosan szentté avatottak – közös ünnepe. A hangsúly nem a gyászon, hanem az ünneplésen van: azoknak az emlékére szól, akikről a hit szerint már nem kell aggódni.

Az ünnep november 1-jei dátuma a 8–9. századra rögzült a nyugati kereszténységben. Magyarországon mindenszentek munkaszüneti nap, ami azért lényeges, mert így a családok jelentős része ezen a napon tudja megtenni a gyakran több száz kilométeres utat a szülőföldi temetőhöz.

Halottak napja: november 2.

A halottak napja ezzel szemben az elhunytakról – a hit szerint még tisztuláson áthaladó lelkekről – való megemlékezés. Ez tehát a tulajdonképpeni gyásznap, imádsággal, gyertyagyújtással, a sírok gondozásával. Nem munkaszüneti nap.

A gyakorlatban a két nap összecsúszott: a legtöbb család mindenszentekkor megy ki a temetőbe, és ott végzi el mindazt, ami hagyományosan a következő naphoz tartozna. Ez nem hiba, csak a naptár és a munkarend logikájának következménye.

Honnan a gyertya és a krizantém?

A gyertyagyújtás jelentése a fény és az emlékezés összekapcsolása: a láng azt jelzi, hogy az elhunytra gondolnak. A néprajzi gyűjtések szerint a szokásnak régi rétegei is vannak – sok helyen hittek abban, hogy ezen az éjszakán a halottak hazalátogatnak, ezért terítettek meg nekik, vagy hagytak égve mécsest az ablakban.

A krizantém szerepe prózaibb: ez az egyik kevés virág, amely a késő őszi hidegben is bőven virágzik és sokáig eláll. Az európai temetőkultúrában a 19. században vált uralkodóvá, és mára annyira összeforrt a gyásszal, hogy sok országban máshol nem is szokás használni.

Gyakorlati tudnivalók a hétvégére

Az időszak legnagyobb kihívása a forgalom. A nagyobb temetők környékén jellemzően korlátozzák a parkolást, a közlekedési társaságok pedig sűrített menetrendet és ideiglenes járatokat indítanak a nagy temetőkhöz. Aki teheti, tömegközlekedéssel menjen, és kerülje a késő délutáni csúcsot.

A temetők ilyenkor jellemzően meghosszabbított nyitvatartással működnek, esti órákig. Érdemes viszont naplemente előtt érkezni: a mécsesek látványa este a legszebb, de a sírok rendbetétele világosban sokkal egyszerűbb.

Praktikus felszerelés: kesztyű, kis kézi seprű vagy kefe, olló a virágokhoz, szemeteszsák, és lehetőleg üvegbúrás mécses, amelyet a szél nem olt el. Sok temető külön gyűjti a mécsestartók fémjét és üvegét – érdemes a kihelyezett gyűjtőket használni.

Több mint sírlátogatás: a temető mint kulturális tér

Az elmúlt években több nagy magyar temető is programokkal készül erre az időszakra: gyertyás esti tárlatvezetésekkel, koncertekkel, irodalmi megemlékezésekkel. Ez a gyakorlat nemzetközi mintát követ, és nem áll ellentétben a kegyelettel – éppen az a célja, hogy a temető ne csak évente egyszer felkeresett hely legyen.

A fővárosban a nemzeti panteonként működő nagy sírkertek külön súllyal bírnak: itt nemcsak a családi sírokhoz, hanem a magyar kultúra és politika nagy alakjainak nyughelyéhez is érkeznek látogatók. Erről a különleges helyről korábbi írásunkban részletesen is beszámoltunk.

Vidéken másképp

A kisebb településeken a mindenszentek estéje sokszor közösségi esemény: közös imádság vagy szertartás a temetőkápolnánál, majd a sírok végigjárása. Sok faluban ilyenkor gondozzák meg azokat a sírokat is, amelyeknek már nincs hozzátartozója – ez a gyakorlat a helyi közösség egyik legszebb, csendes vállalása.

Az elvándorlás miatt ugyanakkor egyre több a gondozatlan sír. Több önkormányzat és egyházközség szervez ezért közös takarítási napokat az ünnep előtti hétvégén; ezekhez általában bárki csatlakozhat, és a helyi hirdetményekben vagy a plébánián lehet érdeklődni.

És a halloween?

A két ünnep összefügg, még ha ma nagyon másképp néz is ki. Az angolszász halloween neve is a mindenszentek előestéjére utal, és eredetileg ugyanazt a naptári pontot jelöli. A mai, jelmezes-édességes forma a 20. századi amerikai populáris kultúrában alakult ki, és onnan tért vissza Európába.

Magyarországon a kettő ma párhuzamosan él: a gyerekek jelmezes bulija és a család temetőlátogatása gyakran ugyanabba a hétvégébe esik. Ez sokakban feszültséget kelt, pedig a két gyakorlat nem zárja ki egymást – az egyik játék, a másik emlékezés, és a gyerekeknek is elmondható, hogy melyik mire való.

GYIK – gyakori kérdések mindenszentekről

Melyik nap a munkaszüneti? November 1-je, mindenszentek napja munkaszüneti nap Magyarországon; halottak napja, november 2-a nem az.

Mi a különbség a két nap között? Mindenszentek az üdvözültek közös ünnepe, halottak napja pedig az elhunytakról való megemlékezés; a gyakorlatban a látogatások többsége az első napra esik.

Miért krizantém? Mert a késő őszi hidegben is virágzik és sokáig eláll; európai temetői használata a 19. században terjedt el.

Meddig vannak nyitva a temetők? Az időszakban jellemzően meghosszabbított, esti nyitvatartással működnek; a pontos időpontokat az üzemeltetők hirdetik ki.

Hogyan érdemes odautazni? Tömegközlekedéssel: a nagy temetőkhöz ilyenkor sűrített menetrend és ideiglenes járatok is indulnak, a parkolás viszont korlátozott.

Mi legyen a mécsesmaradékkal? A legtöbb temetőben szelektív gyűjtők vannak a fém- és üvegtartóknak; érdemes ezeket használni a vegyes szemetes helyett.