- Hogyan jött létre a fesztivál?

- Az Európa Filmhét szervezője a Budapest Film, amely évente mintegy negyven filmet hoz be az országba. Ebből körülbelül 25 európai, a többi általában független amerikai vagy Európán kívüli alkotás. De mindig vannak olyan filmek, amelyek feltűnnek a fesztiválokon, sikeresek, de igazából "nincs bennük" annyi néző, hogy megérje itthon forgalmazni őket. Az Európa Filmhét emiatt jött létre.

- Milyen forrásokból dolgoznak?

- Egy ilyen rendezvénynek muszáj önfinanszírozónak lennie, ezért támogatásokért pályázunk. Hála istennek, vannak olyan alapítványok, szervezetek, amelyek kiemelten fontosnak tartják a filmes rendezvényeket, tehát filmheteket is. Idén ilyen volt a Nemzeti Kulturális Alapprogram és a Magyar Mozgókép Alapítvány, amelyek elég jelentős összeggel, mintegy négy és fél millió forinttal támogatták a rendezvényt. Ezen kívül persze számítunk a mozipénztárakból befolyó bevételre, bár ez a pályázati támogatáshoz képest elenyésző összeg, néhány százezer forint.

- Látogatottságtól függően...

- A látogatottságra szerencsére nem lehet panasz, mert idén is kiemelkedő volt. Ez azt jelenti, hogy körülbelül 70-75 százalékos a helykihasználtság, tehát jó háromnegyedig megtelnek a termek. Persze igen erős különbségek vannak. A sikerfilmek általában teltházas előadások, nem ritka, hogy pótszék is kellett bizonyos esetekben, de a "gyengébben menő" filmjeink is 50-60 százalékban megtöltötték a mozit. Ez azért különösen fontos visszajelzés, mert a december eleje gyengébb időszak a mozikban. Nyugodtan mondhatom: ha nem lenne az Európa Filmhét a Művészben, akkor a mozi sokkal rosszabbul teljesítene.

- Lesz magyarországi premier itt bemutatott filmekből?

- A filmhét tesztelő szereppel is rendelkezik. A huszonöt film kiválasztása teljesen szubjektív döntés volt, ezeket tartjuk bemutatásra érdemesnek, azon túl, hogy elsőre úgy gondoljuk, forgalmazni nem érdemes őket. De aztán egy-két "kakukktojásról" kiderül, hogy hoppá, nagyon erős iránta az érdeklődés. Előfordul, hogy ilyenkor változtatunk a döntésünkön, és mégis megvesszük. Ilyen volt tavalyi tizenöt bemutatóból három is, egyikük a 101 Reykjavík című izlandi vígjáték. Ennél például tömeghisztéria alakult ki, pótelőadást kellett tartani már a filmhéten is. A júliusi forgalmazás óta pedig több mint tízezer néző látta országosan. Ez kimagasló siker, pedig senki sem volt - akkor még - ismert benne. Biztos vagyok abban, hogy idén is felvillant néhány különlegesen sikeres alkotás.

- A szereplők vagy a rendező ismertsége számít a válogatásnál?

- Nagyon sok szempont lehet: persze a film rendezője, a színészek ismertsége, illetve más európai filmfesztiválokon elért eredmények. A bemutatott huszonöt filmből huszonnégy olyan, amely teljes mértékben vállalható, sikeres, hozza azt, amit várunk tőle. Egy-kettő kap csak jóval kevesebb figyelmet, mint amit szeretnénk, de ez még jó arány.

- Idén a fesztivál mellékprogramjaként nem egy országot állítottak fókuszba, hanem meglepő módon egyetlen embert.

- Ifjabb Szergej Bodrovot választottuk, aki idén szeptemberben tragikus körülmények között, egy kaukázusi lavinaomlásban, forgatás közben vesztette életét. Alig 31 éves volt, de már nagyon sikeres színész. Rá emlékeztünk azzal a nyolc filmből álló gyűjteménnyel, amelyek Bodrov pályafutását végigkísérik.

- Tavaly tizenöt, idén huszonöt film szerepelt az Európa Filmhéten, mi lesz jövőre?

- Azt még nehéz megmondani. Kevéssel több kópia behozatala is jóval többe kerül, ennek ellenére mi azt szeretnénk, ha a Filmhét bővülne. Új anyagi források után is kutatunk, ilyen például az Európai Unió Media+ nevű programja, amelyben mi jövőre már előcsatlakozással részt vehetünk. Ebben a pénzügyi csomagban van európai filmhetekre szánt támogatás is. Ha tehát sikerül ilyen forrásokat is kiaknázni, akkor akár 30-40 filmet is be tudunk majd mutatni.

http://www.port.hu/europafilmhet/hirek.html