Aki ott lehetett Schiff András hangversenyén, aligha aspirál a jövőben díjakra, elismerésre: elegendő kitüntetés volt egy teremben ülni egy Nobel-díjassal - Kertész Imre -, egy Herder-díjassal - Esterházy Péter - és hallgatni Firenze díszpolgárának fantasztikus zongorajátékát. A telt ház, a többi neves íróvendég - például Göncz Árpád - jelenléte inspirálóan hatott Schiffre, aki elementáris formában muzsikált.

Haydn, Beethoven és Schubert utolsó zongoraszonátáiból állított össze egy háromrészes sorozatot a világhírű pianista és a szervező, a Strém Koncert. Ezen a középső koncerten (a következő december 8-án, vasárnap délelőtt 11 órakor lesz, ugyancsak a Zeneakadémián) a könnyed és vidám D-dúr Haydn-szonáta után az Esterházyak hűséges zenemesterétől az f-moll variációk hangzottak el. Az 1793-ban kelt mű Haydn kevéssé ismert arcát mutatja: az elmélyült, már-már tragikus gondolatokat kifejtő férfi mintha élete számadását rejtette volna ebbe a néhány perces műbe. A kompozíció megjósolja, a bécsi klasszika következő mestere ezen a férfias, komor hangvételen is túlmegy, az est következő száma Beethoven 110-es zongoraszonátája volt.

Mondják, Schiff is hangsúlyozza, Schubert úgy érezte, hogy Beethoven monumentális alakja árnyékot vet rá, így bár egy városban éltek, nem kereste meg. A szellemi kapcsolat mégis létrejött köztük, az A-dúr szonáta legalábbis erre utal. Ez a fájdalmas hangulatú mű zárta volna a hangversenyt. Csakhogy a közönség hatalmas ünneplésbe fogott, így Schiff a pódiumon is sűrű sorokban ülő vendégek felé fordulva közölte: ráadás Kertész Imrének. És a vasárnapi koncertből megelőlegezett egy darabot, Beethoven 111-es c-moll szonátáját.

A műről ezt írja Szabolcsi Bence: "...a c-moll szonáta ezt a minden mértéken túllépő képet már csak földöntúli színekkel bővítheti, az elindulás és a harc hangját a végső megérkezésével teszi teljessé". Katasztrófa és felemelkedés - méltó zenei hódolat a Sorstalanság hőse és írója előtt. A recenzens pedig úgy fejezheti be korántsem teljes beszámolóját, akár egy népmesét: ha Schiff András búcsút nem int, talán most is ott ülnénk a Zeneakadémián. Vasárnap újrázhatunk.