- A „kör”: egy ősrégi szimbólum, a nemzetközi filmkritikusok szövetsége, a FIPRESCI által a tavalyi év legjobb filmjének választott film címe és egy elmélet névadója.

- Az ember egy bizonyos körön belül él. Ennek a körnek az átmérője mindig változik. Mindegy, melyik országra vonatkoztatunk: mindenki a saját korlátain belül él, bárhol is legyen. Hogy ez a bizonyos átmérő mekkora, az természetesen politikai, társadalmi, kulturális okokra vezethető vissza. A filmem, A kör, azokról a problémákról szól, amelyek az én hazámban, Iránban léteznek. Ugyanakkor ezek nemcsak az én népem gondjai, hanem a világon bárhol előfordulhatnak. (2001 áprilisában, A kör amerikai bemutatója után két nappal, Jafar Panahi egy koszos padhoz láncolva éjszakázott egy New York-i börtönben, mert nem volt hajlandó beleegyezni, hogy az amerikai hatóságok úgy bánjanak vele, mint egy bűnözővel, vagyis nyilvántartásba vételhez lefotózzák és ujjlenyomatot vegyenek róla. - S.M.)

- A társadalomkritikai mondanivalót azért jelenítette meg dokumentarista stílusú játékfilmes eszközökkel, hogy jobban megmutassa a társadalmi visszásságokat?

- Egy társadalmi kérdésekkel foglalkozó filmes számára nagyon fontos, hogy valóságelemeket emeljen a filmjébe, és ezt csak a dokumentumfilm keretében lehet megtenni. Úgy érzem, ezeknek az elemeknek - az amatőr színészek, a valódi helyszínek - a segítségével jobban be lehet mutatni ezeket a problémákat. A kör játékfilmes részét is megpróbáltuk reálissá tenni, tehát, hogy ne előre megírt, elképzelt játéknak, hanem valóságnak hasson.

- Az legutóbbi években a - számunkra - közel-keleti filmek hirtelen robbantak a nyugati világ tudatába a filmfesztiválokon, de a közönség számára is. Miben látja ennek az okát?

- A nemzetközi filmvilág zsákutcába jutott; a szex, az agresszió csúcspontján olyan egyszerű történeteket elbeszélő filmekkel találkozott, amelyek művészi módon és mélyen foglalkoznak témáikkal. Ezek a művek magukra irányították a világ figyelmét. A rendezők őszintén beszéltek mondanivalójukról. Személy szerint soha nem foglalkoztam azzal, hogy ezen filmek miért sikeresek. Azért nem, mert nem akarok a divatos ízlésirányzatoknak megfelelő filmet gyártani. Akik kívülről látják - nemzetközi filmkritikusok - például A kört, nekik kell eldönteniük, vagy megmagyarázniuk, miért sikeresek ezek az alkotások.

 


Jafar Panahi (1960) filmográfia:

A kör - Dayereh (2000)     rendező, vágó
Ardekoul (1997)     rendező, forgatókönyvíró, vágó
A tükör - Ayneh (1997)     rendező, forgatókönyvíró
A fehér léggömb - Badkonake sefid (1995) rendező, látványtervező, vágó
Akharin emtehan (1992)    rendező
Doust (1992)     rendező
Kish (1992)     rendező
Yarali bashlar (1988)    rendező