Van egy pillanat minden olvasó gyerek életében, amikor befejezi az utolsó Harry Pottert, és megkérdezi: most mit olvassak? A jó válasz nem az, hogy „valami hasonlót" — hanem az, hogy előbb tisztázzuk, mit szeretett benne.
Mi az, amit a Harry Potter csinál?
A siker nem egyetlen összetevőn múlik, hanem néhány jól kombinált elemen. Érdemes végigfutni rajtuk, mert ezek alapján lehet pontosan választani:
- Hétköznapi gyerek, rejtett világ. A főszereplő nem hős, hanem olyan, mint az olvasó — és egyszer csak kiderül, hogy létezik egy másik valóság.
- Iskola mint keret. Tanórák, tanárok, osztálytársak, vizsgák: ismerős szerkezet, szokatlan tartalommal.
- Baráti hármas. Nem magányos hős, hanem csapat, amelyben mindenki mást tud.
- Együtt öregedő sorozat. A kötetek egyre hosszabbak és sötétebbek, ahogy az olvasó is nő.
A jó ajánlás azt találja el, hogy ezek közül melyik számít a gyereknek.
Ha a varázsvilág és az iskola a lényeg
- Rick Riordan: Percy Jackson — a legközelebbi rokon: hétköznapi kamasz, rejtett világ, tábor tanórákkal, görög mitológia. Aki a Pottert a szerkezete miatt szerette, itt otthon lesz.
- Böszörményi Gyula: Gergő és az álomfogók — a magyar néphitre, táltosokra és lidércekre épülő fantasy, az Álomfogó-könyvek sorozat nyitókötete (10–14 éveseknek). A folytatások: Gergő és az álomvámpírok 1–2., Gergő és a bűbájketrec, Gergő és a táltosviadal.
- C. S. Lewis: Narnia krónikái — a klasszikus átjáró-történet: gyerekek egy másik világba kerülnek. Fiatalabbaknak is működik.
- Eoin Colfer: Artemis Fowl — ha a gyereket inkább a furfang és a technika érdekli, mint a varázslás.
Ha a nagy, kidolgozott világ a lényeg
- J. R. R. Tolkien: A hobbit — a műfaj alapköve, és rövidebb, mint A Gyűrűk Ura, tehát jó belépő.
- Ursula K. Le Guin: A Szigetvilág varázslója — varázslóiskola húsz évvel a Roxfort előtt, sokkal komolyabb hangnemben.
- Philip Pullman: Az Úr sötét anyagai (Északi fény) — párhuzamos világok, filozófiai mélységgel; idősebb kamaszoknak.
- Cornelia Funke: Tintaszív — könyvekről szóló fantasy, ahol a felolvasás életre kelti a szereplőket.
- Christopher Paolini: Eragon — sárkányok, klasszikus hősfejlődés, vaskos kötetek.
Ha maga az olvasás élménye a lényeg
- Michael Ende: A Végtelen Történet — a könyv, amelyik arról szól, mi történik, amikor beleveszünk egy könyvbe.
- Michael Ende: Momo — lassabb, filozofikusabb, de sokáig megmarad.
Magyar könyvek, amiket érdemes odaadni
A magyar gyerekirodalom nem fantasyban erős, hanem humorban és lélektani pontosságban — ezért gyakran pont azoknak a gyerekeknek tetszik, akik a Potterben a szereplőket szerették, nem a varázslatot:
- Nógrádi Gábor: PetePite — apa és fia egy nap alatt helyet cserél, és mindkettőnek a másik életét kell élnie.
- Nógrádi Gábor: Segítség, ember! — állatok szemszögéből az emberekről.
- Nógrádi Gábor: Gyerekrablás a Palánk utcában — klasszikus gyerekkrimi.
- Berg Judit: Rumini — egérmatróz-kalandsorozat, kisebbeknek, hosszú folytatássorral.
- Bosnyák Viktória: Tündérboszorkány — humoros, olvasásra szoktató.
- Lakatos István: Dobozváros — sötétebb, látványos magyar meseregény.
- Szabó Magda: Tündér Lala — a magyar klasszikus tündérregény.
- Csukás István: Keménykalap és krumpliorr — nyári kalandregény, generációk óta biztos siker.
Miért nincs magyar Harry Potter?
A Papirusz 2002-ben éppen erről kérdezte Nógrádi Gábor írót, akinek PetePite című regénye akkor nemzetközi elismerést kapott. A válasza két részből állt, és mindkettő tanulságos.
Az első meglepő: szerinte „Magyarországon sokkal több gyerek olvas, mint más országokban." Ezt egy számmal támasztotta alá — a Mit jelent a piros kerek? című könyvéből akkor 35 ezer példány fogyott, épp annyi, amennyit az angol nyelvű toplista huszadik helyezettjéből adtak el. Csakhogy magyarul csak a magyarok olvasnak, angolul viszont fél világ.
A második rész a magyarázat: „a magyar nyelv kicsit börtön. A fordítástól függ minden, és sajnos nagyon kevés a jó fordító." Nógrádi szerint ha lenne néhány kiváló angol fordító, aki elárasztaná a világot magyar könyvekkel, akkor — ahogy 2002-ben, Kertész Imre Nobel-díja után fogalmazott — sorban kapnák az elismeréseket a magyar írók.
Vagyis nem a könyveken múlik, hanem a nyelvi piac méretén és a fordítói kapacitáson. Ez a probléma azóta sem oldódott meg.
Honnan jött a PetePite ötlete?
Nógrádi elmondása szerint gyerekkorában imádta beleképzelni magát más emberek, állatok és mesehősök helyzetébe, és ezt felnőttként is megőrizte. Hogy éppen apa és fia cserél helyet, annak személyes oka volt: erős érzelmi kapcsolat a saját gyerekeivel, és a saját gyerekkori emlékei.
A legszebb mondata erről szólt: gyerekként minél gyorsabban felnőtt akart lenni, felnőttként viszont inkább gyerek lenne — és ezt legalább ebben a könyvben átélhette.
GYIK – Harry Potterhez hasonló könyvek
Melyik könyv áll a legközelebb a Harry Potterhez?
Szerkezetében Rick Riordan Percy Jackson-sorozata: hétköznapi kamasz, rejtett világ, iskola- vagy táborkeret, mitológiai háttér.
Van magyar fantasy Harry Potter-rajongóknak?
Igen: Böszörményi Gyula Gergő és az álomfogók című regénye és folytatásai magyar néphitre épülő fantasyt kínálnak 10–14 éveseknek.
Mit adjunk annak, aki még kicsi a Potterhez?
Berg Judit Rumini-sorozatát, Bosnyák Viktória Tündérboszorkányát vagy Szabó Magda Tündér Laláját.
Mit adjunk annak, aki már kinőtte?
Philip Pullman Az Úr sötét anyagai trilógiáját, Ursula K. Le Guin Szigetvilág-regényeit vagy Tolkient.
Miről szól a PetePite?
Egy apa és a fia egy napon helyet cserél, és mindkettő kénytelen a másik életét élni. Nógrádi Gábor regénye nemzetközi elismerést is kapott.
Miért nem lett magyar könyvből Harry Potter-jelenség?
Nógrádi Gábor szerint nem a könyvek minőségén múlik, hanem azon, hogy magyarul csak a magyarok olvasnak, és kevés a jó műfordító, aki a világpiacra vihetné a magyar szerzőket.
