A parlament egyik
szoborcsoportja
|
|
|
A "restaurálóműhely" |
Bécs két kiállításlátogatás között is tartogat vizuális meglepetéseket. Sétál az ember például a Parlament előtt, s amint fölnéz az impozáns épület tetejére, döbbenten látja, hogy valami oda nem illő házikó imbolyog (mivel túllóg a talapzaton, amelyen áll, ezért támad az embernek ilyen érzése) a Parlament tetején. A látvány olyannyira abszurd, hogy előbb képzőművészeti performance-ra gyanakszunk, ám hamar kiderül, mert hatalmas tábla hirdeti: a Parlament tetején lévő nyolc szoborcsoport egyikét éppen felújítják - ehhez építettek köré kis házikót...
Ez tehát nem valami képzőművészeti akció, a szenzációk a kiállítóhelyekre maradnak. Az egyik ilyen éppen az Impresszionizmus - Amerika/Franciaország/Oroszország című tárlat. A Bank Austria Kunstforum sorra-rendre rendkívüli kiállításokkal hívja fel magára a figyelmet, most éppen az impresszionizmus két távoli pólusát, az oroszországit és az amerikait mutatja be. Ezen két ország főművei mellett természetesen látható néhány francia festmény is, amely jól érzékelteti, mennyire központi szerepet játszott az impresszionizmus fejlődésében Franciaország, ahová rengeteg orosz és tengerentúli festő ment tanulni, vagy egyszerűen csak a "levegőt" magába szívni (tudjuk egyébként, a francia kultúra általában milyen fontos szerepet játszott az orosz művészek életében, gondoljunk csak például Lev Tolsztoj regényeire). Mindkét ország művészei igyekeztek Franciaországba utazni, hogy az ottani festészetet tanulmányozhassák, francia mesterekkel, kortársakkal ismerkedjenek, beszélgethessenek, együtt dolgozhassanak.
Párizsban a 19. század utolsó negyedében háromszor rendeztek világkiállítást: 1878-ban, 1889-ben és 1900-ban. Moszkvában és Szentpétervárott tartott nemzetközi kiállításokon rendszerint bemutatkoztak a francia impresszionisták, s jelentős orosz gyűjtők az 1890-es években elkezdték komolyan gyűjteni a franciák kiváló alkotásait, majd nyitottak a hazai művészek felé is.
New Yorkban 1886-ban rendezték meg az első nagy kiállítást a francia impresszionisták képeiből, s ezután növekedett jelentősen az érdeklődés a tengerentúlon az új irányzat iránt. 1887 után már egymást követték az Egyesült Államokban is az impresszionista tárlatok.
A mostani bécsi kiállítás jól érzékelteti, miként alakították ki sajátos impresszionista stílusukat a művészek a franciák határása, s egyet a tárlat alapján nyugodtan állíthatunk: ez a folyamat mindkét országban oda vezetett, hogy virágzott az impresszionizmus. Ez is jól mutatja, hogy bár az impresszionizmusról elsősorban francia festők jutnak eszünkbe, azért itt francia hatásra nemzetközi irányzatról beszélhetünk, amely újszerű volt, az akadémizmustól merőben eltérő és sokszínű.
A kiállított festmények szerint Oroszországban és Amerikában rendkívül izgalmas impresszionista stílus alakult ki, amelyet ugyan inspiráltak kiemelkedő francia művészek, de az orosz és a tengerentúli festők saját látásmódjuk kifejezésére törekedtek. Nem téveszthető össze mással az például, ahogy az orosz festők látják és ábrázolják a természetet, az embereket. Természetesen maga a táj más mindkét országban, s bár ugyanarról a művészeti irányzatról van szó, főként az oroszoknál sokkal erőteljesebbek az egyéni vonások.
Az amerikai festők közül megtekinthetők például Theodore Robinson, John Twachtman, Williard L. Metcalf, Childe Hassam képei, az orosz válogatás elképesztően gazdag: láthatók Ilja Repin, Abraham Archipow, Waszilij Polenov, Konstantin Korovin, Valentin Szerov, s ne hagyjuk ki az inspiráló franciákat se: Claude Monet, Camille Pissaro, Alfred Sisley.
|
|
|
Nikolai A. Jaroshenko: |
A Budapesten felnőtt látogató
Bank Austria Kunstforum
Freyung 8
Nyitva: 2003. február 23-ig naponta 10-19 óráig, péntekenként 10-től 21 óráig.
A belépő felnőtteknek 8,70, diákoknak, nyugdíjasoknak 7,30 euro