Bécs egyetlen művész nevével is eladná magát, és ez a név Gustav Klimt. A baj csak az, hogy a képei nincsenek egy helyen: A csók az egyik múzeumban van, a Beethoven-fríz a másikban, a Halál és élet a harmadikban, néhány korai munkája pedig olyan helyen, ahová csak vezetéssel lehet bejutni. Ez az útmutató végigveszi, hol mi látható.
Ki volt Gustav Klimt?
1862. július 14-én született a Bécs melletti Baumgartenben, szegény családban, és 1918. február 6-án hunyt el Bécsben, agyvérzés után. Tizenévesen már kiemelkedő bécsi középületek díszítésén dolgozott — a Burgtheateren és a Kunsthistorisches Museumon —, majd a historizmustól elfordulva radikálisan új úton indult el. Az egyetem aulájába szánt képei botrányt kavartak.
1897-ben a feltörekvő fiatal művészek az ő vezetésével alapították meg a Secessiont, amely már egy évvel később saját kiállítással lépett a nyilvánosság elé.
Belvedere: A csók és a világ legnagyobb Klimt-gyűjteménye
Ha csak egy helyre jut idő, ez az. Az Oberes Belvedere mintegy 24 Klimt-festményt őriz — ez a világ legnagyobb és legjelentősebb Klimt-gyűjteménye. Itt látható a A csók (1907–08), a 180×180 centiméteres aranykorszakbeli főmű, valamint a Judit I. (1901) és az életmű több más kulcsdarabja; a tájképek jelentős része szintén itt van.
Gyakorlati tanács: a Belvedere Bécs egyik legnagyobb tömegvonzása. Érdemes előre időpontot foglalni, különben sorban állás lehet a vége.
Secession: a Beethoven-fríz
A Secession aranykupolás épületének alagsorában áll a Beethoven-fríz (1902): körülbelül 34 méter hosszú és 2 méter magas falkép, amely három falat tölt ki. Klimt eredetileg a Secession tizennegyedik kiállítására készítette, Max Klinger Beethoven-szobrának tiszteletére — vagyis ideiglenes műnek szánta, mégis ez lett az egyik legismertebb munkája.
A fríz nem festmény a szokásos értelemben: kaszein, aranyfüst, gipsz és beleépített üvegdarabok alkotják, és egyben kell nézni, körbejárva.
Leopold Museum: Halál és élet
A Leopold Museum a Museumsquartierben áll, és elsősorban Egon Schiele-gyűjteményéről ismert — de Klimtből is jelentős anyaga van. A legfontosabb darab a Halál és élet (1910/11–1915/16), a kései allegorikus főmű. A múzeumban Klimt műtermének rekonstrukciója és Emilie Flögéhez kapcsolódó anyag is látható.
Wien Museum: Emilie Flöge és Pallasz Athéné
A városi múzeum két fontos képet őriz: Emilie Flöge portréját (1902) és a Pallasz Athénét (1898). Emellett a világ legnagyobb Klimt-rajzgyűjteménye is itt van, több mint négyszáz lappal — ezek azonban fényérzékenyek, ezért nincsenek állandóan kiállítva.
A fiatal Klimt: Kunsthistorisches Museum és Burgtheater
A Kunsthistorisches Museum lépcsőházában a huszonéves Klimt munkái láthatók: tizenegy boltívmező és egyéb dekoratív festmény, amely az ókori Egyiptomtól a modern korig vezeti végig a művészettörténetet. A képek magasan vannak, ezért a múzeum időnként állványzatot vagy hidat épít, hogy közelről is meg lehessen nézni őket.
A Burgtheater díszlépcsőházának mennyezetképeihez készült vázlatok között található Klimt egyetlen ismert önarcképe. Az épület belseje vezetett túrával látogatható.
MAK, Színházmúzeum, Klimt-villa
- MAK (Iparművészeti Múzeum): kilenc tervrajz a brüsszeli Stoclet-palota frízéhez (1905–1909) — a mű maga Brüsszelben van, magánházban, nem látogatható; a tervek Bécsben nézhetők meg.
- Színházmúzeum: a Nuda Veritas (1899).
- Klimt-villa: a festő utolsó műterme a 13. kerületben, ahol 1911 és 1918 között dolgozott. A helyiségeket korabeli berendezéssel rendezték be, és kert is tartozik hozzá.
- Hietzingi temető: Klimt sírja.
A tájképek: az Attersee nyarai
Klimtet legtöbben az aranyozott női portrékról ismerik, pedig az életmű egyik legerősebb rétege a tájkép. Elementárisan szerette a természetet: a salzkammerguti tavak — mindenekelőtt az Attersee —, Bad Gastein és az olaszországi Garda-tó környéke bűvölte el. Korán kelt, hosszú sétákat tett, és ezek a séták ihlették a tájképeit.
Ezeken a képeken nincsenek éles kontrasztok. Míg az impresszionisták egyetlen pillanat hangulatát ragadták meg, Klimt tájain a tartósan megtalált harmónia tükröződik: a fény nem kívülről esik a képre, hanem belülről, a színekből árad. A Papirusz 2003-ban éppen a Belvedere nagy Klimt-tájképkiállításáról tudósított — az ott bemutatott anyag jelentős része ma is a Belvedere állandó kiállításán látható.
Egynapos Klimt-útvonal Bécsben
Aki egy nap alatt szeretné bejárni a lényeget, ebben a sorrendben a legkevesebb a gyaloglás:
- Oberes Belvedere — reggel, előre foglalt időponttal (A csók, Judit I., tájképek).
- Secession — a Beethoven-fríz; innen néhány perc séta a Naschmarkt és a Karlsplatz.
- Leopold Museum a Museumsquartierben — Halál és élet, majd ugyanott a Kunsthistorisches Museum lépcsőháza.
- Wien Museum a Karlsplatzon, ha marad idő.
A Klimt-villa és a Burgtheater külön alkalmat kíván: előbbi a városközponton kívül van, utóbbi csak vezetéssel látogatható.
GYIK – Klimt Bécsben
Hol látható A csók?
Az Oberes Belvederében, Bécsben, az állandó kiállításon. A kép 1907–08-ban készült, mérete 180×180 centiméter.
Melyik bécsi múzeumban van a legtöbb Klimt-kép?
A Belvederében: mintegy 24 festmény, ami a világ legnagyobb Klimt-gyűjteménye.
Hol van a Beethoven-fríz?
A Secession épületében, az alagsorban. A mű 1902-ben készült, körülbelül 34 méter hosszú, és három falat foglal el.
Hol látható a Halál és élet?
A Leopold Museumban, a Museumsquartierben.
Meg lehet nézni a Kunsthistorisches Museum Klimt-festményeit?
Igen, a lépcsőházban vannak, de magasan; a múzeum időnként állványzatot épít, hogy közelről is láthatók legyenek.
Hol van a Stoclet-fríz?
Maga a fríz Brüsszelben, a Stoclet-palotában található, amely magánház és nem látogatható. A hozzá készült kilenc tervrajz a bécsi MAK-ban van.
Mikor élt Gustav Klimt?
1862. július 14-én született a Bécs melletti Baumgartenben, és 1918. február 6-án hunyt el Bécsben.
Érdemes előre jegyet venni?
A Belvederébe mindenképpen: időpontfoglalás nélkül hosszú sorban állás lehet a vége, különösen főszezonban.
