Két hónapig látogatható a Hálózat – Ügynökvilág Magyarországon című kiállítás a Terror Háza Múzeumban. A Belügyminisztérium, a katonai hírszerzés, a Nemzetbiztonsági Hivatal és a Történeti Hivatal segítségével összeállított anyagot Kiszely Gábor történész rendszerezte. A tárlat célja, hogy bemutassa az 1945 és 1989 között működő állambiztonsági szervezetek felépítését, tárgyi eszközeit, titkos dokumentumai. Aki a gőzölős levélfelbontó készülékre, az ügynöktáskára, vagy a lehallgató-berendezésekre kíváncsi, most megnézheti. Miközben az egykori „szakemberek” munkaeszközeiről a James Bond filmek naiv képi világa jut a látogató eszébe, a feliratok, a szövegek, a dokumentumok, a hangszóróból hallható szövegek a „mindenki gyanús volt” érzetét keltik. A jegyzőkönyvek, munkadossziék láncokon lógnak a plafonról, beleolvasva időutazást tehet a látogató egy olyan korszakba, melyben senki sem szólhatott büntetlenül, melyben a hatalomtól távol élők hétköznapjait is átjárta a politika. „… félek attól, hogy az iskolás könyveimet is átnézik, akkor tényleg bajba kerülök. A történelem könyvemben, például az Erdéllyel foglalkozó résznél beírtam és kijavítottam azzal a szöveget, Erdélyt vissza” – („repkény” nevű ügynök feljegyzései). Ez a kettősség hatja át a tárlatot, melyhez az alapötletet Kiszely Gábor történész szerint az állandó kiállítást látogatók adták. Sokan hiányolták, hogy még ma sem tudjuk, milyen volt az ÁVH, hogyan működött, miként épültek fel a főcsoportfőnökségek, ezért nyitottuk ezt az időszaki tárlatot – mondta a kiállítás megnyitón a történész.
Ügynökvilág testközelből
Időszaki kiállítás a Terror Háza Múzeumban
Két hónapig látogatható a Terror Háza Múzeumban a Hálózat – Ügynökvilág Magyarországon című kiállítás. A tárlat célja, hogy átfogó képet adjon a Kádár-korszakban működő Politikai Nyomozati Főosztály hármas főcsoportfőnökségének munkájáról.