Dánia és Svédország kulturális minisztériumai 1997-ben hozták létre a „kultúra hídja” elnevezésű biennále alapítványát, amely a különleges, dán és svéd területeket egyaránt magába foglaló Öresund régió két országa kultúrájának kölcsönös megismertetését szolgálja. A Kulturbro Biennálét 2000-ben rendezték meg első ízben. A 2002-es esemény nemcsak a már hagyományosnak tekinthető területeket mutatja be, hanem a képzőművészet, design, zene, tánc- és színházművészet mellett a közös történelem is fontos szerepet kap.
A Mare Balticum, a Balti-tenger című kiállítás történelmi aspektusát a régió kereskedelmi és hadi csomópontjainak, városainak, várainak és erődítményeinek bemutatása adja. Figyelemmel kísérhetjük a baltikumi országok fejlődését a viking hadjáratoktól a huszadik század utolsó évtizedéig. A régió népeinek egyik közös mítosza a Balti-tenger elsüllyedt Atlantisza, Vineta szigete. A nézőnek jogában áll eldönteni, hogy a lengyel régészek által fölfedezett Wolin-közeli sziget, a viking kereskedelem egyik nagy központja valóban azonos-e a regék Vinetájával.
A kiállítás képzőművészeti részlege kortárs kapcsolatokra hívja fel a figyelmet. Az installációk, festmények, szobrok, fotók és videó-munkák központi motívuma a Balti-tenger. A művészek – többek között Leonards Laganovskis, Tadeusz Kantor, Asger Jorn, hogy csak néhányat említsünk a legnagyobbak közül – történelmi-nemzeti problémákat, az önazonosság és idegenség kérdéseit feszegetik.
A Mare Balticum nyitás is egyben: a környező országok történelmi-kulturális kapcsolatainak hangsúlyozása nyilvánvalóan összefügg azzal a ténnyel, hogy a tárlat időben egybeesik az Európai Unió dán elnökletével, amely idején az EU bővítési tervei egyre hangsúlyosabbá válnak.
Koppenhágai Nemzeti Múzeum, Dánia
2002. ősz
http://www.natmus.dk/sw1522.asp