A legfontosabb számok

A 2026-os általános felvételi eljárás mérlege: 140 427 jelentkező, ebből 101 572 felvett hallgató. A bejutási arány így 72 százalék – vagyis nagyjából minden negyedik jelentkező maradt ki a rendszerből.

A jelentkezők közül 71 467-en az első helyen megjelölt képzésre jutottak be. Ez a szám a felvételi rendszer működésének legjobb mérőszáma: azt mutatja, hányan kapták meg azt, amit valóban akartak. Az arány nagyjából a felvettek 70 százaléka.

A finanszírozás oldaláról is egyértelmű a kép: tízből nyolc hallgató állami ösztöndíjas formában kezdi meg a tanulmányait. Az önköltséges képzésre kerülők aránya tehát nagyjából 20 százalék körül alakul.

Hova mennek a legtöbben?

A képzési területek sorrendje évek óta stabil, de az arányok beszédesek. A legtöbb hallgatót a gazdaságtudományok vitték: 21 274 felvett. Ezt követi a pedagógusképzés 16 199 hallgatóval, majd a műszaki tudományok 13 314, a bölcsészettudomány 9855 és az informatika 7753 fővel.

A pedagógusképzés második helye külön figyelmet érdemel. A tanárhiány évek óta a magyar közoktatás legsúlyosabb szerkezeti gondja, és a képzési létszám emelkedése jó hír – ugyanakkor a képzésbe belépők és a néhány év múlva ténylegesen katedrára állók száma között jelentős a lemorzsolódás.

Az informatika 7753 fős létszáma viszont elgondolkodtató: a munkaerőpiaci kereslethez képest ez nem sok, különösen úgy, hogy ezen a területen a lemorzsolódás hagyományosan magas.

A legnépszerűbb szakok

A felvett hallgatók száma alapján a lista élén a gazdálkodás és menedzsment áll 5929 fővel. Második a mestertanár képzés 3845, harmadik a jogász 3811 hallgatóval. Negyedik az ápolás és betegellátás 3185, ötödik a kereskedelem és marketing 3036 fővel.

Az ápolás és betegellátás dobogó közeli helye a lista legfontosabb, mégis legkevésbé tárgyalt adata. Az egészségügyi szakdolgozói hiány nagyságrendje évek óta ismert, és ezen a képzési területen a felvettek száma közvetlenül összefügg azzal, hány ápoló áll majd munkába a következő évtizedben.

A legmagasabb ponthatárok

A ponthatárok listája a túljelentkezés térképe. A legmagasabb küszöb a Corvinus angol nyelvű nemzetközi gazdálkodás szakán volt: 477 pont. Ezt követi az ELTE jogász és a PPKE jogász képzése egyaránt 467 ponttal, majd a PPKE pszichológia 462, a Corvinus nemzetközi tanulmányok (angol nyelvű) 459 és az ELTE pszichológia 455 ponttal.

Két minta látszik. Az egyik az idegen nyelvű képzések felértékelődése: a két legmagasabb Corvinus-ponthatár angol nyelvű szakhoz tartozik. A másik a pszichológia tartós népszerűsége, amely az elmúlt évtizedben folyamatosan emelkedett – ez a mentális egészség társadalmi felértékelődésével párhuzamos folyamat.

Melyik intézmény a legnépszerűbb?

A felvettek száma alapján az ELTE vezet 13 723 hallgatóval. Ez a szám önmagában is jelzi az intézmény méretét: az összes új egyetemista nagyjából minden nyolcadika ide kerül.

Az ELTE erőssége szerkezeti: bölcsészettudomány, természettudomány, pedagógusképzés, pszichológia, informatika és jog egyaránt megtalálható benne, így szinte minden érdeklődési körű jelentkező találhat kínálatot. A specializált intézmények ezzel nem tudnak versenyezni létszámban.

Mit mond ez a magyar felsőoktatásról?

Három következtetés adódik. Az első: a rendszer befogadóképessége nagy – 72 százalékos bejutási aránnyal a magyar felsőoktatás nem szűk kapu, hanem széles bejárat. A tényleges szelekció nem a felvételinél, hanem az első két év lemorzsolódásánál történik.

A második: a presztízsképzések – jog, pszichológia, nemzetközi gazdálkodás – továbbra is elszívják a legjobb pontszámú jelentkezőket, miközben a hiányterületek felé nem terelődik elegendő diák.

A harmadik: a pedagógusképzés magas létszáma ígéret, nem eredmény. A közoktatás betöltetlen álláshelyeinek számáról – és arról, hogy a képzési létszám emelkedése miért nem oldja meg azonnal a hiányt – a tanév rendjéről szóló összefoglalónkban is szó esett.

Mire figyeljenek a jövő évi jelentkezők?

A ponthatárok évről évre mozognak, de a sorrend ritkán borul fel. Aki a legmagasabb küszöbű szakokra készül, annak érdemes az idegen nyelvű képzéseket is számításba vennie – ezek jellemzően magas ponthatárúak, viszont a nyelvtudás önmagában is versenyelőnyt jelent a diploma után.

A második tanács a pótfelvételire vonatkozik: az általános eljárásban be nem töltött helyek jelentős része itt kerül kiosztásra, jóval alacsonyabb ponthatárokkal. Ez különösen a műszaki és a természettudományos szakoknál lehet reális második esély.

GYIK – a 2026-os felsőoktatási felvételi

Hányan jelentkeztek és hányan jutottak be?
140 427 jelentkezőből 101 572 hallgatót vettek fel; a bejutási arány 72 százalék.

Hányan kerültek be az első helyen megjelölt szakra?
71 467-en.

Mekkora az állami ösztöndíjasok aránya?
Tízből nyolc hallgató állami finanszírozású képzésen tanul.

Mi volt a legmagasabb ponthatár?
477 pont a Corvinus angol nyelvű nemzetközi gazdálkodás szakán.

Melyik a legnépszerűbb képzési terület?
A gazdaságtudományok 21 274 felvett hallgatóval; ezt követi a pedagógusképzés 16 199 fővel.

Melyik a legnépszerűbb szak?
A gazdálkodás és menedzsment 5929 felvett hallgatóval.

Melyik intézménybe jutottak be a legtöbben?
Az ELTE-re, 13 723 hallgató.