Vajda Katalin friss diplomásként került művészeti tikárnak a Játékszínbe, amely a magyar dráma kamaraszínházaként kívánta idehódítani a nézőket. A baj csak az volt, hogy a hely pár éve még Kamara Varietéként működött, és a könnyű műfajhoz szokott törzsközönsége sehogy sem akart a nemes kultúrának adózni, azaz nem váltott jegyet. Az ifjú művészeti titkár őrültnek tűnő ötlete, miszerint nézőcsalogatóként mutassák be a Hyppolit a lakájt, meghallgatásra talált a mindenre nyitott igazgatónál, Berényi Gábornál, de nem volt, aki a szövegkönyvet elkészítse. Végül hirtelen felindulásból Vajda Katalin a húgával nekilátott, és Zágon István egykori színdarabját - mert ebből készült a film - botcsinálta szerzőként átszabta.

A tanú című filmből...

A megíráskor eleve három művész neve és karaktere lebegett a Vajda lányok szeme előtt: Benedek Miklósé, mint Hyppolité, Szacsvay Lászlóé, mint Schneider úré, és Verebes Istvánra gondoltak rendezőként. A többit már tudjuk: a nagyérdemű a Játékszín igazgatóváltásáig, 1992. júniusáig, nyolc éven keresztül közelharcot vívott a jegyekért. Egy ilyen siker kovácsát más országokban mesés ajánlatokkal bombáznák, Vajda Katalinra viszont senki nem csörrentette rá a telefont. Közben pedig még egy sikerfilmet, a Villa Negrát is bemutatták itt az ő átdolgozásában, sőt az Így játszunk mi címen írt, öt magyar színdarabból - Madáchtól, Móriczon át Spíróig - Karinthyra hajazó parafrázisát is.

És valami hasonlóval rukkolt elő öt évvel később, miközben már írásból élt, egész pontosan a Família Kft című szappanopera epizódjainak szövegét gyártotta szakmányban. Valló Pétertől, a Radnóti Színház főrendezőjétől kapott megbízás szerint egy reneszánsz olasz komédiát kellett volna átírnia úgy, hogy azokba beilleszthetők legyenek a ´70-es évek Itáliájának legszívdöglesztőbb slágerei. Kilenc komédia elolvasása után Vajda azzal hozakodott elő, hogy inkább ír egy tizediket saját maga, mert az évszázados szövegekbe és történetekbe beágyazhatatlanok az édes-bús XX. századi dallamok. Így született az Anconai szerelmesek, amelyet 200 előadás után, még telt házzal vett le műsoráról a Radnóti, de azóta bemutatták Nyíregyházán, Fehérváron, Veszprémben, Egerben, júliusban pedig Békéscsabán bogozzák majd a heves mediterrán szerelmek összegabalyodott szálait.

Anconai szerelmesek...

Gondolhatnánk, hogy az Anconai szerelmesektől beindult az üzlet, és Vajda Katalin titkára éjjel-nappal hessegeti az írásaiért házalókat. Nos, titkára még mindig nincs, és a felkérések enyhén szólva nem özönlenek. Két évvel ezelőtt azonban Kozák Andrásnak, a székesfehérvári Vörösmarty Színház igazgatójának eszébe jutott, hogy mily szívesen eljátszaná Fülöp atyát a "Legyetek jók, ha tudtok" című közkedvelt filmből, és a gondolathoz Vajda Katalin nevét kapcsolta. A siker ezúttal sem maradt el, a fehérváriak imádták a csavargó gyerekeket istápoló, önfeláldozó pap történetét.
Aki ennyiszer volt tanúja saját sikerének, arra méltán várt a legújabb feladat, amelyet Karinthy Mártontól kapott: a nagyapja nevét viselő színház tenyérnyi színpadán szeretné megidézni Pelikán József gátőrt, a sztálini éra mozikban felejthetetlenné vált tanúját.

Vajda Katalin szerencsés momentumnak tartotta, hogy régen, és csupán egyszer látta a filmet. Így Bacsó Péter filmnovellájának színpadra ültetését nem zavarták meg feltoluló képi élmények, és a sokszereplős műből is könnyebb volt nyolcszereplőssé zanzásítani a történetet. Bacsónak nagyon tetszett az elkészült írás, és Karinthy Márton nekiláthatott a rendezésnek. A bomba sikert hozó előadásból oroszlánrészt vállaltak a színészek: a gátőrt alakító Hollósi Frigyes, Szacsvay László, mint Virág elvtárs, és Gogolák elvtársnőként Molnár Piroska. És ettől kerek ez a kacskaringós történet, Vajda Katalin története, mert a három nagyszerű színész 19 éve a Hyppolitban is együtt szerepelt. És ha az élet ismétli önmagát, a Karinthy Színházban A tanút még legalább háromszázszor kell eljátszaniuk. Csak bírják szuflával.