Mielőtt a „mém" szó bekerült volna a magyar köznyelvbe, már működött a jelenség. 2001 és 2003 között három hétköznapi ember lett néhány hét alatt országosan — az egyikük világszerte — ismert, anélkül hogy bármit tettek volna érte. A TouristGuy, Uhrin Benedek és Szalacsi Sándor története a magyar internet őskorának legfontosabb tanulságát mondja el: a hálózat bárkiből csinálhat sztárt, és senkitől nem kér engedélyt hozzá.
Amikor még nem volt közösségi média
Ma egy videó a TikTokon vagy a YouTube-on terjed, algoritmusok gyorsítják, és a szereplő általában maga tölti fel. A kétezres évek elején semmi ilyesmi nem létezett. A terjedés eszköze az e-mail-lánc volt, a másodlagos terjesztő a fórum és a hírlevél, az alkotói közeg pedig néhány száz „HTML-bajnok" és Photoshop-bűvész, akiknek az ecsetjük az egér volt, a vásznuk a monitor.
Ez a lassabb, kézműves terjedés paradox módon tartósabb kultuszokat hozott létre: aki átment ezen a szűrőn, azt nem egy algoritmus tolta fel, hanem több tízezer ember döntött úgy egyenként, hogy továbbküldi.
TouristGuy: a turista, aki nem volt ott
A leghíresebb közülük egy fényképen ül. A képen egy sapkás, hátizsákos fiatalember áll a World Trade Center kilátóteraszán, miközben a háta mögött egy utasszállító közeledik az épülethez. A kép 2001 őszén kezdett terjedni, azzal a kísérőszöveggel, hogy a romok között talált fényképezőgépből került elő, és az FBI hozta nyilvánosságra.
Egyik állítás sem volt igaz. A férfi Guzli Péter, magyar, a fotó pedig 1997. november 28-án készült a déli torony kilátóteraszán — négy évvel a merénylet előtt. Guzli a repülőgépet maga illesztette rá, viccnek, néhány barátjának. Onnantól a lánc a saját életét élte: aki kapta, továbbküldte tíz embernek, azok újabb tíznek, és néhány áttétel után már senki nem tudta, ki van a képen. A levél angolul, németül, franciául, majd thai, kínai és japán nyelven is körbeért.
A történetnek van egy tanulságos fordulata: amikor egy brazil üzletember a sajtóban magának kezdte követelni a szerepet, Guzli előlépett, és a szerkesztőségeknek átadta az eredeti, retusálatlan felvételeket. A Wired ezek alapján azonosította. A hírnevet ezután sem használta ki — egy autóreklám-ajánlatot is visszautasított.
Uhrin Benedek: az első hazai netes sztár
A magyar internet első saját sztárja egy idős, műkedvelő énekes volt. Uhrin Benedek 31 éven át dolgozott segédmunkásként a Magyar Optikai Művekben, mielőtt előadóként ismertté vált. A karrierje akkor indult be, amikor néhány informatikus a Zenit tv éjszakai műsorában rácsodálkozott a produkcióira, és azon melegében rajongói oldalt szerkesztett neki.
A legismertebb dala, a Rebeka, országos ismertséget hozott: fellépett a Sziget Fesztiválon, a nagyszínpadon is. Uhrin maga alig értett valamit abból, mi történik körülötte. Amikor a bulvársajtó is felkapta, a rajongói közösség — amelyik eredetileg felépítette — lassan lemorzsolódott: a netes kultusz nem szereti, ha a média átveszi a témáját. 2015 februárjában, 93 évesen hunyt el.
Szalacsi Sándor: egy kivágott interjú a kocsordi bunkerről
A leghosszabb életű magyar mém egy olyan felvételből lett, amelyet eredetileg kivágtak. 1989-ben Bogdányi Ferenc amatőr filmes Kocsordon forgatott dokumentumfilmet Fogarasi Árpád saját építésű atombunkeréről. Az egyik megszólaló a helybéli Szalacsi Sándor volt, akinek a mondandója annyira zavaros lett, hogy a rendező kivágta a kész filmből.
A kivágott részlet évekkel később, 2002-ben került fel a világhálóra, és úgy terjedt, mint egy vírus. A mondatai szállóigévé váltak — az „ojjektum" és a „vízbül veszi ki a zokszigént" azóta is idézhető —, az arcából képszerkesztők százai készítettek montázsokat, a hanganyagából remixek születtek, flash-rajzfilmek főszereplője lett, sőt komplett merchandising épült rá, bögrétől a pólóig.
Ő maga ebből semmit nem értett, és semmit nem keresett rajta. A későbbi sajtóbeszámolók szerint évekkel később egy nyíregyházi szeretetotthonba került, ahová részben az internetes közössége segítette be — ugyanaz a közösség, amelyik a hírnevét is csinálta.
Miért keresik, hogy „Szalacsi angolul"?
A mém második hulláma a feliratozott változatokból nőtt ki. Mivel a szöveg magyarul is nehezen érthető, rajongók készítettek hozzá angol feliratot, majd angol szinkront és „félrefordításokat" is — így lett a klipből olyan darab, amelyet külföldi ismerősöknek is meg lehetett mutatni. Az „ojjektum" angol megfelelőjének keresése azóta önálló kereséssé vált.
Ami mindhárom történetben közös
Egyikük sem kérte, egyikük sem tervezte, és egyik esetben sem kérdezte meg őket senki. Guzli Péter maga készítette a képet, de nem a nyilvánosságnak; Uhrin Benedek fellépett, de nem a netnek; Szalacsi Sándor beleegyezését pedig senki nem kérte ahhoz, hogy egy húsz éve rögzített, kivágott interjúrészlet országos szórakozás legyen.
A kétezres évek eleje ebből a szempontból kísérleti terep volt: a technológia gyorsabban fejlődött, mint a hozzá tartozó illemtan. Ma a nyilvánosságra kerülés kockázata sokkal nagyobb, a védelem viszont alig több.
Mi maradt ebből mára?
A korabeli rajongói oldalak nagyrészt eltűntek — a Papirusz 2003-as tudósítása még élő linkeket sorolt fel olyan domainekre, amelyeken ma más tartalom vagy semmi nem található. A klipek ellenben túlélték a hordozóikat: a Szalacsi-interjú vágatlan verziója ma videómegosztókon érhető el, és a magyar internetes folklór kutatása is önálló műfajjá vált.
GYIK – a magyar internet első mémjei
Ki volt a TouristGuy?
Guzli Péter, egy magyar fiatalember. Az eredeti fotó 1997. november 28-án készült a World Trade Center déli tornyának kilátóteraszán; a repülőgépet ő maga illesztette rá 2001-ben, viccnek, néhány barátjának.
Igaz, hogy a képet a romok közt talált fényképezőgépből mentették ki?
Nem. Ez a kísérőlegenda a lánclevelekben született, és semmilyen valóságalapja nincs. Az FBI soha nem hozott nyilvánosságra ilyen felvételt.
Honnan való a Szalacsi-videó?
Egy 1989-es amatőr dokumentumfilm forgatásáról, amelyet Bogdányi Ferenc készített Kocsordon, Fogarasi Árpád atombunkeréről. A Szalacsi Sándorral készült beszélgetést kivágták a kész filmből; a részlet 2002-ben került fel az internetre.
Mik Szalacsi leghíresebb mondatai?
Az „ojjektum" és a „vízbül veszi ki a zokszigént" fordulat vált a legismertebbé; ezek a mém alapját adó félmondatok.
Ki volt Uhrin Benedek?
Műkedvelő magyar énekes, aki 31 évig segédmunkásként dolgozott, majd a Zenit tv éjszakai műsorán keresztül lett a magyar internet első saját sztárja. Legismertebb dala a Rebeka. 2015 februárjában, 93 évesen hunyt el.
Mikor volt a magyar internetes mémek első korszaka?
Nagyjából 2001 és 2003 között, a közösségi média előtt. A terjedés eszköze az e-mail-lánc, a fórum és a rajongói honlap volt.
Miért keresik sokan, hogy „Szalacsi angolul"?
Mert a klipnek több rajongói angol feliratos és szinkronizált változata készült, hogy külföldieknek is megmutatható legyen.
