A Dalnokverseny - amelynek ötlete Jordán Tamásé - éveken keresztül egyik sikerprogramja volt a Merlin Színháznak. S bár most az ötletgazdával együtt a nemzeti teátrum falai közé költözött, sikerült megőriznie a rá jellemző nemes egyszerűséget. Az est házigazdája Mácsai Pál és Liptai Katalin, a Magyar Rádió szerkesztője volt. A műsort a Magyar Rádió egyenes adásban közvetítette.

Az est József Attila Születésnapomra című versével indult, amelyet a Kaláka együttes adott elő, majd megismerkedhettünk a rögtönzésre vállalkozó költőkkel - Csukás István, Ferencz Győző, Kukorelly Endre, Nádasdy Ádám, Spiró György, Várady Szabolcs, Varró Dániel - valamint a zeneszerzőkkel - Bergendy István, Darvas Ferenc, Benkő László, Gerendás Péter, Márta István, Presser Gábor -, akik a közönség segítségével kapták meg feladataikat. Elsőként választanunk kellett egy tévécsatornát. A legtöbb kéz a Duna Televízió nevének hallatán lendült a magasba. Akkor bekapcsolták, kivetítették, és fél percig rögzítették a Duna TV futó műsorát. Mérei Anna és Katona Zsuzsa dokumentumfilmjét adták éppen, amely annak a titoknak eredt a nyomába, hová tűnt József Attila édesapja, József Áron.

A vetélkedő dalnokok a következő feladatokat kapták: írjanak verset a látottakról - a forma: három versszakos felező nyolcas -, a zeneszerzők pedig szerezzenek kísérőzenét a vetített filmrészlethez. A költők írjanak limericket Weöres Sándor nevére, s a zeneszerzők zenésítsék meg valamelyik alkotást. Aktuális téma is akadt: az üvegzseb kifejezés. Erre is rögtönözzenek verset a líra jelesei - a versforma kötetlen -, a zeneszerzők pedig szintén zenésítsék meg valamelyik általuk választott művet.

A feladatok ismeretében a művészek visszavonultak alkotni, a nézőket pedig a Kaláka együttes, valamint Sebő Ferenc és együttese szórakoztatta, de nem a hagyományos módon. Zoltán Gábornak, a Magyar Rádió rendező-dramaturgjának jutott eszébe, hogy Weöres Sándor Rongyszőnyeg című versciklusát "továbbírassa" mai fiatal költőkkel. Most is felkértek néhányat, szőjék tovább ezt a Rongyszőnyeget, mégpedig a Kaláka együttes és Sebő Ferenc által megkívánt verstani szabályok szerint. Többek között Fodor Ákos, Bódis Kriszta, Tóth Kriszta, Takács Zsuzsa, Varró Dániel, Várady Szabolcs, Vörös István vállalkozott a feladatra, s az elkészült, megzenésített verseket mindenki bőszen dúdolgatta még a szünetben is.

Aztán elérkezett a várva várt pillanat. A színpadon újra megjelentek a költők és a zeneszerzők, hogy bemutassák alkotásaikat. A közönség minden rímért, minden akkordért hálás volt, lelkesen tapsolta meg az elkészült remekeket. Ha már verseny volt, díjazottnak is kellett lennie. Az első felvonásban szereplő költők alkotta zsűri értékelése szerint a költők közül holtversenyben Csukás István és Ferencz Győző bizonyult a legjobbnak, a zenészek közül pedig Márta István és Gerendás Péter vitte el a pálmát. Mi, lelkes nézők pedig irodalommal feltöltődve, az elhangzott dalokat dudorászva vághattunk neki a nagy budapesti éjszakának.