Hasonlóan izgalmas konyhatörténeti és konyhai titkokról rántja le a leplet Jáki László új könyvében, amelynek már a címe is sokat sejtető: A gyilkos nő és a bab. A cím arra a közismert(?) tényre utal, hogy a bab nyersen mérgező, s csak az áztatás illetve a főzés során veszíti el méreganyagait. A szerző, miközben azon gondolkodott, hogy hogyan jutott valakinek eszébe az egyébként mérgező növényt vízbe áztatni, arra a következtetésre jutott, hogy talán egy feleség próbálta férjét megmérgezni, s szegény másnap csalódottan állapította meg, hogy a férj nem hogy nem halott, de még dicséri is az "utolsó vacsorát".
Ám az sem csalódik, aki inkább a fizikához, mint a konyhaművészethez vonzódik. Íme egy konyhai képlet: L2=jDt/4f. E képlet segítségével végre tudományos alapokra helyezhető a kekszmártogatás művészete! Nincs többé kínos halászgatás, vadászgatás a csészébe szakadt kekszdarabok után, csak tiszta matematika és a tiszta élvezet.
A magfizikus szerző évek óta kutatja a konyha rejtelmeit, eddig tapasztalatait a Magyar Konyha hasábjain osztotta meg a nagyérdeművel. Kötetében az évek alatt felgyűlt írásait fogta egybe, januártól decemberig, a másnaposságtól szilveszterig. Hétköznapi jelenségekkel, ételekkel foglalkozik tudományos alapossággal, és ami fő: mindezen bonyolult fizikai és kémiai jelenségeket képes érdekes és érthető módon leírni. Megismerhetjük a kávéfolt természetét, a sajtban levő lyukak méretének titkát, és megtudhatjuk, hogy Amerikában még ezt is szabványhoz kötik.
L2=jDt/4f
Megfejtés a fazékban
Valamit is magára adó ínyenc vagy gasztronómus lenézi a ketchupot. Pedig a hot dog vagy a hamburger elképzelhetetlen egy jó kis ecetes halmártás nélkül... Nem, e cikk írója nem szenved súlyos fogalomzavarban, csak kicsit visszanyúlt az időben. A ketchup eredetileg kínai ecetes halmártás volt ketsiap néven, amit az angolok a malájoktól vettek át. Azóta is ezen a néven emlegetik a szigetországban a gombából (nem pedig paradicsomból) készített mártásokat.