Kazimir Malevics ezen képei a XX. század hajnalán korszakalkotóak voltak. Mi több: a modern müvészek nagy része (legalábbis azok, akik az absztrakt művészetben találták meg kifejezési formáikat) mai napig az orosz müvészt tekintik szellemi "atyuskájuknak". A német Guggenheim Múzeum most megnyílt kiállítása Malevics első világháború alatt, vagyis 1914 és 1918 között készült festményeit gyűjtötte egybe, és állította ki nagy szakmai hozzáértéssel és esztétikai érzékkel.
Kazimir Malevics:
Fekete kör, 1913
Malevics ezekben az években fejlesztette ki "szuprematizmus" névre hallgató stílusirányzatát, mely a korábbi európai művészettel szemben nem leképező, hanem teremtő jellegű művészetet kívánt létrehozni. Malevics, Mondriánhoz és Kandinszkijhez hasonlóan olyan művészi utópián gondolkozott, amelyik az Oroszországban mindenütt jelenlévő ikonokat teremti újjá. A vallási hátteret nemzetközi érvényű tartalommal kívánták helyettesíteni. Malevics a "világ tárgynélküli ábrázolását" kereste, az "ideát" próbálta vizuális formában megjeleníteni. Kubista próbálkozások után az egyszerű geometriai formák expresszív potenciájában véli felfedezni az új utat, majd hosszú évekig ezen a területen kísérletezik.
Az eredmény: sok-sok kör, négyzet, trapéz, geometrriai testek, egymás mellett, alatt, felett lebegően. Sokan Malevicset "színtelen" művésznek tartják, aki fehér alapra fehérrel fest, de ha végigvonulunk a kiállítótermen, mégis tarka-barka képek emlékével távozunk. Persze a művész legszívesebben a fekete és fehér festékespitlibe mártogatta ecseteit, de azért szorgalmasan használta az alapszíneket is. Erőteljes pirosban, sárgában, kékben tündöklő hasábjai, most így, majd egy századdal későbbről nézve a computerekben forgó testek előfutárai. És micsoda smaragdzöldeket tudott! Csak eddig ezeket a nem eléggé "malevicses" képeket alig lehetett látni. Most a Salamon R. Guggenheim Fundation a Menil Collection in Hustonnal karöltve magángyűjteményekből, kelet-európai múzeumokból és amerikai gyűjteményekből vette ölcsön az eddig kevésbé ismert darabokat is.
Szuprematista kép, 1916-ból
Így megismerkedhetünk a festményeken kívül Malevics szuprematista rajzaival is (Trapézvariációk) és azzal az "Architektoniák"-nak nevezett gipsztanulmánnyal is, amely a művész építészeti utópiáját mintázza meg. Mennyivel jobb lett volna, ha a lakótelepek egységes tömbjei helyett ezek a dinamikus tornyok kerülnek megépítésre! A dinamika az évek előrehaladtával egyre központibb kérdés lett Malevics művészetében. Míg a szuprematista korszak első festményei elég statikusak voltak, később egyre mozgalmasabb képek kerültek le a festőállványról. Malevics minden irányban kitöltötte a teret, a vászon síkján a harmadik dimenziót is teljesen kihasználta, sőt a negyedik dimenzión is nagyon gondolkozott. Erről tanúskodik a Futballista realizmusa /Festékmassza a negyedik dimenzióban című képe. A kiállítás nemcsak ezekkel a jövőbemutató műtárgyakkal ajándékozza meg a látogatót, hanem egy pompás Malevics-idézettel is: "Az élet tartalma a művészet kell hogy legyen, mert az élet akkor szép."
A kiállítás április 27-ig naponta 11-töl 20-óráig, csütörtökön 22 óráig látható a berlini Guggenheim Múzeumban.
www.deutsche-guggenheim.de