Mint minden történetet, a Žagar együttesét is sokféleképpen lehet mesélni, legegyszerűbb mégis, ha Yonderboijal kezdjük. Ifj. Fogarasi László 2000-ben robbant be a zenei életbe Shallow and Profound című lemezével, amelyért később a Magyar Hanglemezkiadók Szövetsége Az év felfedezettjének járó díjjal jutalmazta. Az akkor tizenkilenc éves mernyei fiatalember egyedülálló dolgot vitt véghez: elérte, hogy kebelére szorítsa mind a külföldi, mind a hazai közönség, sőt még a minden kockázatot kerülő magyar média szájából is kiénekelte a sajtot. Megkönnyítette helyzetét, hogy korszerű elektronikus zenéjébe magyar ízeket csempészett, ami okán a nagyérdemű az első pillanattól kezdve a népmesék legkisebb királyfijaként tekintett rá.

Minden mesehősnek vannak segítői, és ilyen volt ifj. Fogarasi Lászlónak Zságer Balázs, Kovács Andor és Bootsie, akik oroszlánrészt vállaltak első nagylemezének munkálataiban. Az album kezdeti sikerei után felállt a Yonderboi Quintet, amellyel bejárták Európát. A fellépések során Balázs, Andor és Bootsie megszokta, majd megkedvelte egymást, így kézenfekvőnek tűnt a gondolat, hogy önálló zenekart alapítsanak. Mindhárman saját ötleteiket akarták megvalósítani, közreműködők helyett együttestagok akartak lenni: Lázár Tibor dobossal kiegészülve létrehozták hát a Žagart, majd megjelentették Local Broadcast című első albumukat.

Az együttes muzsikája a dzsesszt és az elektronikus zenei stílusokat ötvözi, a tagok azonban, akik mellesleg képzett zenészek, kézzel-lábbal tiltakoznak a dzsessz címke ellen. Andor szerint ugyanis "a dzsessz- és komolyzenészek... nem hajlandóak tudomást venni arról a ritmusról, arról a tempóról, amiben az emberek legnagyobb része él... Napjainknak van egy tempója, amiben élünk, és ez a ritmus, ahogy mozgunk, ahogy éljük az életünket, ez kivetül abban a zenében, azokban a ritmusokban, amelyek meg tudják érinteni az embereket".

A Žagar azonban nagyon is tisztában van a modern zenével, bár a ma előremutató elektronikus zene mellett részben a rockzenei tradíciót követik. Többé-kevésbé hagyományos felállásban játszanak (billentyű, gitár, dob, scratch), számaik hangzása és szerkezete azonban inkább olyan stílusokat követ, mint a downtempo, az easy listening, a dub, a trip-hop, a hip-hop és a drum´n´bass. Repetitív, ismétlődésekre épülő muzsikájukat hangszerszólókkal színesítik, melyekre a közönség rendre lelkesedéssel válaszol.