Mariann
Ha egy ember meghal, az nem „szerencsétlen helyzet” - ahogy a Mariann operatőre megfogalmazta a vetítés után -, hanem tragédia. A kifejezésnek, a szónak pedig súlya, felelőssége van, ahogy a filmalkotónak, amikor forgatás közben „az élet átírja a forgatókönyvet” (Varga Orsolya, rendező). A huszonéves stáb a diszkriminációról kezdett filmet forgatni a roma családnál, amikor egy ámokfutó autós halálra gázolta ötéves kislányukat, Mariannt. Az erkölcsi dilemma, folytassuk, ne folytassuk-e a filmet kérdésfevetése után „a művészek” döntöttek. Rosszul.
Ahogy a megfogalmazásból is látszik, számukra pusztán a téma változott meg (diszkriminációból halállá), nem pedig a hozzáállás. Emellett eltörpülnek a filmes bakik, mint például hogy a természetes fénynek háttal ültetve, kis fénnyel megvilágítjuk a roma anya, roma apa arcát, ettől bőrük sötétebbnek tűnik. A tragédia, a kislány halála, nem rázta meg az alkotót, ezért filmje nem is képes azt átadni, pusztán a döbbenet marad a szemlélőben, az érzéketlenség láttán - kétely nem: valóságot, dokumentumot, csak elegendő élettapasztalattal, empátiával rendelkezőnek lehet mozgóképen közvetíteni.
Szerkesztő-riporter: Varga Orsolya, operatőr: Réder György, vágó: Kollányi Tamás, gyártásvezető: Udvardi Anna, szereplők: Radics József, Csercsa Etelka, gyártó: Színház- és Filmművészeti Egyetem, 2002, színes, 23 perc, videó.

A tündérek ajándéka
Biztosra mentek a témaválasztáskor Tari Jánosék, amikor Gadányi Pál dudakészítőről forgatták A tündérek ajándéka című filmet. Egy eltűnőben lévő népművész, népzenész szakma idős mestere fúrja, faragja, reszeli, vágja, vési a duda, különböző fából készülő sípjait, majd kutya- vagy kecskebőrből feszíti a „duda-részt”. A munkafázisok vágással történő sűrítését „filmszerűvé” téve, sok elrontanivaló nem volt a téma filmnyelvi feldolgozásában. Egy letűnt kor rekvizítumát sikerült megörökíteni a Duna Televízió Apáról fiúra című sorozatában.
Forgatókönyv: Szabó Zoltán, szerkesztő: Fehér Anikó, Szabó Zoltán, operatőr: Tari János H.S.C., zene: Szabó Zoltán, vágó: Molnár András, gyártásvezető: Szentmiklósi Sára, producer: Tari János, szereplő: Gadányi Pál, gyártó: Duna Televízió, Antroprodukció, 2002, színes, 28 perc, videó.

Egyszer volt az Uránia
Egyszer volt az Uránia - s egyszer van megint csak, újból. A történeti feldolgozás bőséges, hogy ne mondjam, túlzottan is. Mert itt azután mindenről van szó: az Urániáról, mint (film)színházról, az Urániáról, mint épületről, az Uránia Magyar Tudományos Egyesületről - s akkor már persze „kihagyhatatlan” magának a mozgóképnek a kezdete. S bár a cseppben elvész a tenger, s a fától az erdőt nem látni, de a rettentő mennyiségű korabeli, archív anyaggal, továbbá a relikviák (zootroap) bevágásával, a korabeli „rácsodálkozás-élményt” (jé, mozog!) élheti át az erre fogékony néző.
Szerkesztő-riporter: Németh Beatrix, operatőr: Sibalin György, vágó: Vajgel László, gyártásvezető: Szentmiklósi Sára, rendező: Medgyesi Gabriella, gyártó: Duna Televízió, 2002, színes, 40 perc, videó.