Ha a cseh nevek legtöbbje megjegyezhetetlennek tûnik és idegenül cseng is, biztosra veszem, hogy Winnetou és ©vejk neve és emlékezetünkben felsejlõ alakja olyan ismerõs közeget teremt, hogy senki nem riad vissza, hogy arra járva elidõzzön mellettük. Prágában, a szokásos turista útvonalak mentén akadunk rá a Cseh Kortárs Galéria épületére, valahol félúton a Károly-híd és az Óvárosi tér között - ahol a kiállítás február 2-ig tart nyitva. Az egyébként mûvészszíveket megdobogtató kiállításairól híres galéria ezúttal könnyed és szórakoztató témát választott. Rendszerbe szedték a nemzeti karikatúrista kiválóságokat illetve a múlt századi képregényeket, és gyûjteményként prezentálják a közönségnek.

Kérdés: mûvészet-e egyáltalán a képregény? Felteszem ezt a múlt század eleje óta sokat változott mûfajt most sem legitimálni akarják a helyszínválasztással. Míg a karikatúra mûfaja mindennapi mûvészetként él a köztudatban, a képregényrõl az is elmondható, hogy mûvészeti ágakat inspiráló szerepével nem csak a ponyvaregények lapjain maradtak és maradnak emlékei. A tárlaton szerepelnek komolyabb illusztrációk is, melyek például Erben balladáihoz készültek.

Josef Lada: Svejk
Èermák vagy Saudek neve ugyan keveset mond a magyar olvasónak, de ha a hetvenes években gyermekkönyveket lapozgatott bárki, az nagy eséllyel találkozhatott a csehszlovák mûremekek akkori valamelyikével, ezekben pedig az illusztráció biztosan egy, a kiállításon is szereplõ alkotó - például Gustav Krum - kezei közül került ki. Aki járatos a filmek világában, annak ©vankmajer neve ismerõsen cseng. A csehek nagy animátora jegyez néhány jelentõsebb képet a kiállításon, de a nálunk leginkább ©vejk-rajzairól ismert Josef Lada bemutatott repertoárjai is széles. A bemutatott gyûjtemény nemcsak plakátokat, de komoly olajfestményeket is felsorakoztat. Tematikája a harmincas évektõl napjainkig kíséri végig a mûfaj alakulását.

A grafika mûfajának kezdtei valószínûleg a plakátok voltak. A régi, valamikor a harmincas években született filmplakátok pedig ma már gyûjtõi kuriózumok. Prágában tavaly novemberben kezdõdött és februárig tart a csehszlovák szocreál mûvészetet, mûvészeti ágakat, az ötvenes évekre koncentrálva bemutató kiállítás és eseménysorozat, melynek központi helyszíne a Rudolfinum. Január hónapra a Mánes kiállító terem is csatlakozik a programhoz, ahol a XX. század elsõ felének filmplakátjait mutatják be. A kiállítóház a Jiráskùv híd pesti hídfõjénél nyújtózkodik félig a Moldva fölé. Ide tehát már csak a kilátás miatt is érdemes ellátogatni. A World of Stars and Illusion elnevezésû kiállítás február 9-ig várja látogatóit.

Olyan, nemcsak Csehországban ismert filmek reklámjait láthatjuk itt, melyek még hagyományos eljárással, alig egy-két példányban láttak napvilágot. A magyar közönség számára ismerõs lehet a felhozatal, hiszen a két ország közönsége ugyanazokat a filmeket nézhette vagy éppen nem nézhette ebben az idõben. Az Országúton címû, Fellini alkotás plakátján például Julietta Machina vízfestékportréja köszönt ránk, de láthatunk korai Nosferatu filmplakátot is. A weben is érdemes ellátogatni ide, letölthetõ néhány érdekesség.

www. galeriemanes.cz