Darvasi László regényének színhelye Kavicsvár, a bizurr-mizurr nép lakhelye. Ebben a kis városkában különös emberek, különös egyéniségek laknak. Itt él többek között Hektor Viktor tűzoltó, Picike Ferike kéményseprő, Virág Viola virágárus és Olivér, a festő is. Egy napon furcsa kis manócska érkezik a városba, egészen pontosan Bánatos Olivér ágyába, hogy fenekestül felforgassa az addig oly nyugodt kis települést. Ő Trapiti, akinek a nevét gyorsan megtanulja mindenki.

A kavicsváriak számára Trapiti eddig egy üres vitrin alatti felirat volt, de a manócska érkezésével ez megváltozik. Ahogyan  az emberek is megváltoznak, ha vele találkoznak, Trapiti ugyanis mindenkivel trapitizik... Ez csupán annyit jelent, hogy mindenki azt csinálja játékos formában, amit a legjobban szeret, és közben barátságot köt a másikkal.

Kázmér úr, a krónikás egy napon észreveszi, hogy a városi krónikákat meghamisították. A szálak a Főfőváros Főfőtanácsához vezetnek, ahol Kukta Gerozán Főfőtanácsos roppant kegyetlen dolgon töri a fejét: a Nagy Felejtő Mese határait kívánja kiterjeszteni a városra, s ezáltal Kavicsvárat örökre kitörölni a világ emlékezetéből. Nemsokára megindul a főfővárosiak támadása, a kavicsváriak helyzete egyre reménytelenebbnek tűnik...

Ekkor azonban bátor lépésre szánják el magukat a városlakók: megalakítják a tökfőzelékszerződést, hogy legyőzzék Kukta Gerozánt. Ehhez erőt Holle mama világbajnok tökfőzelékéből merítenek, mely tökfőzelék erejéről mindent elmond az, hogy miután a Farkas megkóstolja, nem akarja többé megenni a vanília ízű nagymamát, sőt Piroskát sem.

A váratlan fordulatokban bővelkedő mesében természetesen a jó győzedelmeskedik, de közben szerelmek szövődnek, elveszettnek hitt hősök kerülnek meg, s rádöbbenhetünk: nem mindenki az, akinek látszik. A tortaterroristából megmentő lesz, a varázsfakanálból értéktelen fadarab, a világ háromszorosan leggonoszabb boszorkánya, Vén Nyanya Csúfság pedig már-már arcpirító dolgokat művel: segít az embereken.

A bizurr-mizurr népnek van egy furcsa nyelve is, amelyben mindent ellenkezőleg mondanak, mint ahogyan gondolják. Egy percre most én is bizurr-mizurr leszek, és azt mondom: ne olvassa el senki ezt a könyvet, nem jó és nem szívet melengető alkotás.

Darvasi László: Trapiti, Magvető kiadó, Budapest, 2002. 1990 Ft

2003. január 21-én 17 órakor a Pozsonyi Pagony gyerekkönyvesboltban (1137. Bp., Pozsonyi út 26.) Fenyő D. György a Könyvolvasó című program keretében e kötet kötetlen megbeszéléséhez vár 10-14 éves gyerekeket.