Eduardo Rózsa Flores a Chico cím? filmben

Hol van már a régi id?k vidéki mozija... Annak idején még több mint 2000 városi és falusi filmszínház várta a nagy siker? magyar és külföldi alkotásokra éhes közönséget. Nem is olyan régen - 1990-ben - 36 millió volt az országos mozilátogatók száma, ebb?l ugyan a legtöbb néz? a f?városban élt, ám a vidék közönsége is jelent?s szeletet vett ki abból a bizonyos tortából.

A kilencvenes évek elején a kábeltelevíziók és a videotékák megjelenésével a néz?szám ugyan csökkent, ám megmaradt országos szinten az évi 15 millió, ebb?l a néz?k kétharmada volt vidéki. 1996-tól más szelek fújnak hazánkban: Budapest-centrikussá vált a mozik üzemeltetése. Tavaly a budapesti néz?szám túllépte a 8 milliót, idén az els? 7 hónapban pedig megközelítette az ötöt. Ez az eredmény f?ként a gomba módra szaporodó többtermes multiplexeknek köszönhet?, ahol a vásárolt popcorn mellé kényelmes fotelt, min?ségi hang -és képtechnikát kapnak a néz?k. Vidéken is nyíltak multik, de ott a színvonal messze elmarad a budapestit?l - a szék is recseg, meg a film is.

Gáspár Sándor az El?re! cím? filmben

Kecskeméten 1999-ben zárták be a Városi mozit a Hollywood Multiplex megjelenése miatt. A belvárostól távol felépült bevásárlóközpontban kialakított mozi öt termében összesen több mint 1100 néz? fér el, azonban kevés a teltházas el?adás. Maradt tehát a belváros egyetlen m?vészfilmeket vetít? mozija, az Otthon, ahová nehezen jutnak el a friss produkciók, ugyanis a hazai alkotások manapság két kópiával készülnek. Erdélyi Dániel, az El?re cím? játékfilm rendez?je szerint tarthatatlan ez az állapot. A 22 nap alatt leforgatott produkció költségvetése mintegy 60 millió forint, amelyb?l csak az utómunka volt 20 millió. A két kópia a f?városi mozikba sem elegend?, vidékre pedig csak úgy juthat el a film, ha országos turnét szerveznek a készít?k - ez pedig plusz költségekkel járna. És ilyen történetek naponta megesnek.

Dér Denisa és Bubik István a Kanyaron túl cím? filmben

Nélkülözhetetlen tehát a filmtörvény megalkotása, amelyen több mint 8 éve dolgozik a szakma és az illetékes minisztérium. Grunwalsky Ferenc operat?r elmondta: a törvénytervezetben szerepel az is, hogy egy hazai produkciót minimum öt kópiával kellene forgalmazni ahhoz, hogy az ország minden szegletében vetíthessék azt. A filmszakmai kerekasztal képvisel?je szerint egy 40 moziból álló, országos hálózat kiépítése mintegy 750 millió forintba kerülne. A Budapest Film Rt. vezérigazgatójának, Port Ferencnek err?l hasonló a véleménye. Szerinte évi másfél milliárd forintból egy hároméves program keretében kiépíthet? egy 50 vetít?helyb?l álló art-mozi-rendszer. Összehasonlításképpen: az Uránia Nemzeti Filmszínház felújítása került 1 milliárd 400 millió forintba, ami számokkal leírva: 1 400 000 000.

Az Országgy?lés kulturális bizottsága szerdai ülésén tárgyalt arról az el?terjesztésr?l, hogy jöv?re a vidéki arthálózat fejlesztésére 500 millió forintot különítsenek el. Kérdéses, hogy az említett összeg hány korszer?tlen filmszínház átépítésére lenne elegend?. Követhet? példa, ami Szegeden és Debrecenben már megvalósult: el?bbiben a Belvárosi mozit - mintegy 50 millió forintos beruházásnak köszönhet?en négytermessé alakították át, Debrecenben pedig korszer?sítették az Apolló filmszínházat. Itt egyébként a Cinema City multiplex megjelenésének következménye volt a legkedveltebb, ráadásul 1994-ben felújított Víg mozi bezárása. Jelenleg a belvárosi épületben konferenciákat és színházi el?adásokat rendeznek, és csak alkalmanként vetítenek filmeket, f?ként iskolák számára.