Amikor le kell ülnünk az apróság mellé katonásdit játszani, vagy babázni, akkor döbbenünk rá, milyen nehéz egy-egy új történetet kitalálni és eljátszani. Mozgatni is kell a babákat, a semmib?l helyszínt építeni, és folyamatos párbeszédet folytatni a fantázia keltette új világban. Riasztónak t?nik az óriási korkülönbség, a hatalmas kráter, amely szül? és gyermeke vágyai között tátong. Mivel kevés szül?nek adatik meg, hogy kell? mértékben infantilis maradjon, ezért a közös játék igazi önfeláldozás anya és apa részér?l.
Bábszínházakra óriási szükség van. Úgy, mint otthon, babák és bábok játszanak festett és épített díszletek között, ezért még a legkisebbeknek is biztonságot ad ez az ismer?s színtér, ahol bevezetik ?ket a m?vészetek ismeretlen világába. A feln?ttek élvezhetik, hogy csemetéjük jól érzi magát, mégis levették vállunkról a szerepjátékok terhét. A történet pedig hazavihet?, és újrajátszható. Amikor a Budapest Bábszínház a stúdiójában m?sorra t?zte a Varázsfuvola könnyen emészthet? báb-változatát, hidat épített a külön utakon járó generációk között.
Titkon mindenki vágyik arra, hogy a barokk pompás világába betekintést nyerjen. A kor minden szépségét magában foglaló m?faj az opera. A Budapest Bábszínház m?vészei h?en adják vissza az opera fenséges hangulatát. A díszlet már önmagában segít, hogy az Operában érezzük magunkat: a díszletpáholyokban díszletközönség ül, a színpad el?tt az árokban zenekar foglal helyet, melynek bábjai együtt mozognak a zenével, természetesen a karmester irányításával. Schikaneder librettójának alapján Forgách András elérhet? közelségbe hozta a történetet: egyszer? mondatai segítségével a gyerekek megérthetik a nagy m? irodalmi mondanivalóját is. A színpadon f?leg marionett bábok mozogtak, fények és árnyak csodás játékával kiegészítve. A zenei betétekben pedig Mozart operájának legismertebb dallamai vezettek mind beljebb a m?faj érdekes világába.
A néz?téren több mint kétszáz tízéves kiskamasz élvezte az el?adás minden részletét. Vibráló, mindenre nyitott agyuk a legapróbb változást is azonnal lereagálta. Tapsoltak, amikor kigyulladt a sárkány szeme, hangosan h?zöngtek, ha Éj Királyn? kitárta szárnyait. Még gyermekien, de már tudatosan figyelték, követték az eseményeket, és érzelmeiket ?szintén kimutatták. A m?sor végén a bábszerepl?k is tapsot kaptak, ám a félhomályban meghúzódó karmester igazi vastapsban részesült. Az áhítat és az elismerés netovábbja, hogy a diákok a díszlet mögül el?bújó bábosokat állva fogadták, és éljenzéssel köszöntötték. Hozzá kell tenni, hogy a gyerekeket kísér? tanárok mindvégig fegyelmeztek, és csendre intették a folyton nyüzsg? kicsiket. Természetes ez akkor, amikor több száz fiatalra csupán fél tucat feln?tt vigyáz - de értelmetlen. Azok a gyerekek viszont, akiket szüleik kísértek el ide, sokkal nyugodtabban élték meg az új élményeket, és az ?seik is meglep?dtek, milyen nyitott és okos, a kultúrában is társaknak bizonyuló csemetéik vannak.
Sajnos Mozart Varázsfuvoláját a Budapest Bábszínház jöv? februárban t?zi csak újra m?sorára. Addig is lépésr?l lépésre haladva, menjünk el a legjobb meseel?adásokra. Aki teheti, nézze meg november 12-én kedden délután háromkor Tersánszky Józsi Jen? Misi mókus vándorúton cím? el?adását. Aztán folytassuk a beavatást Lázár Ervin A legkisebb boszorkányával. Karácsony el?tt nem szabad kihagyni Hoffmann Diótör?jét, és a téli szünet után lázasan érdekl?djünk a Varázsfuvola következ? el?adásának id?pontja iránt. Bízzunk abban, hogy a nagy érdekl?désre való tekintettel az egyedülálló varázs-opera nemcsak szervezett iskolás csoportok számára lesz látható.
http://www.budapest-babszinhaz.hu/
