Forpsi

Állások, állások Magyarországon, álláskeresés, jobs

Fesztivál.hu

Port80.hu

Mp3Heaven.hu




Legyen a Papirusz.hu a Kezdőlapja! Tegye be lapunkat a Kedvencek közé!
Marilyn Monroe, a titkok királynője (Archívum)
Akinek nincs legendája, teremtsen magának
Szerző: Eszéki Erzsébet
2002. szeptember 18. 16:36

Kezében a telefonkagylóval halt meg, tárcsázni már nem volt ereje. Talán segítségért telefonált volna, miután beszedett egy doboz altatót, meggondolta magát. De lehet, hogy nem is öngyilkosság volt, csak halálos tévedés: az alkohol-, és gyógyszerfüggő színésznő már rég elvesztette önmaga felett az uralmát. Tartja magát persze az a változat is, amely szerint meggyilkolták, hiszen egyszerre volt az elnök és az elnök fivérének a szeretője, s hisztérikus viselkedése veszélyeztethette a Kennedy-klán hatalmát.

Nem tudjuk, és föltehetően sohasem fogjuk megtudni az igazat. Marad a tény: 1962. augusztus 5-én, vasárnap hajnali három órakor Marilyn Monroe-t holtan találták Los Angeles-i házában. A halottkém jelentésében ez állt: „Az oszlásnak indult test egy 36 éves jól fejlett és jól táplált 53 kg súlyú és 1,66 méter magas fehér nő teste. A haja szőkített, a szeme kék.”

Sokak szerint ez tette halhatatlanná. Nem a filmjei, hanem titokzatos, korai halála. Mert bár már életében a legnagyobb hollywoodi sztár volt, a világ legtöbbet fényképezett asszonya, legendássá csak a halála tette, hiszen erről ma már olyanok is beszélnek, akik életükben egyetlen filmjét sem látták. És valószínűleg nem is kell. Marilyn Monroe nem színésznő volt, hanem jelkép. Amerika „tékozló leánya”, az amerikai álom megtestesítője, a prűd kispolgári társadalom áldozata, „a nőiesség archetípusa”, tehetséges komika és butácska szőke, arrogáns díva és a fogyasztói társadalom áldozata. 


A képhez minden évtized hozzátette a magáét, minden író, újságíró, fényképész továbbépítette a mítoszt. Aki Monroe depressziójáról ír, az Amerika identitászavarairól is beszél, nemzeti jelképpé ugyanis csak az válhat, aki magában hordja kora minden ellentmondását, mintegy megtestesíti azt, s úgy éli meg és át a kor válságait, hogy emberek milliói ismernek benne magukra. Mint itthon Latinovits Zoltán vagy Domján Edit - nem véletlen a hasonlóság. Az igazi sztárnak véghez kell vinnie a bravúrt: köznapinak kell lennie, hogy a nézők a rokonuknak érezhessék őket, ugyanakkor a filmszakma reklámigényei szerint különlegesnek, emberfelettinek kell látszania. És ez sokuknak nem sikerül. Sőt, Marilyn esetében ez a kulcsmomentum, nem véletlenül írta többször is a halála előtt, hogy legbelül állandóan hamisítványnak, "csinálmánynak" érzi magát. 


„A csinálmány” 1926. június 1-jén született, Norma Jeane Mortenson névvel. Apját nem ismerte, anyja alkalmi munkákkal tartotta fenn magát három gyermekével, már amikor kiengedték az idegklinikáról. Marilynt anyja barátnője, Grace McKee nevelte egy darabig, majd a kilencéves kislány hol árvaházba, hol nevelőszülőkhöz került. A szexuális zaklatás fogalmát hamar megismerte.  A zaklatások elől egy darabig megmenekült, amikor 1942-ben, tizenhat évesen hozzáment az egyik szomszédjához, Jim Doughertyhez, aki hamarosan bevonult katonának.

Marilyn karrierje ekkor kezdődött. Először modell lett, aki aktfotókat is vállal, majd segédszínésznő a Twentieth Century Foxnál, ahol az egyik gyártásvezető még a nevét is megváltoztatta, először Marilyn Millerre, majd Monroe-ra, ez volt anyja kislányneve. De ez sem segített, a film megbukott, s Marilyn Monroe-nak végig kellett járnia ugyanazt az utat, amit a többi hollywoodi színésznőnek. Ne szépítsük, partyról partyra járt, nem kímélte magát: pár hónapos fenékrázás után sikerült felkelteni a 69 éves Joe Schenck figyelmét. De „Joe bácsi” csak a szoknyája alá nyúlt, nem a hóna alá. Segítségével mégis egyre több „szereposztó díványt „ felfedezhetett. Például Johnny Hyde-ét, akinek színészügynöksége volt. Őt Spiegel partyján ismerte meg. Ezúttal rámosolygott a szerencse. Hyde nemcsak beleszeretett, hanem el is intézte a szerepeket. Végül még azt is, hogy a Fox rettegett főnöke Zanuck szerződtette hét évre heti 750 dolláros gázsival.

Eljött az ő ideje. Az ötvenes évek elejének prűd amerikai társadalmán a szexuális forradalom szellőcskéje söpört végig, s közben Marilyn lett a bátor, nyílt, a szexualitást, az élet örömeit felszabadultan vállaló modern ember jelképe. Miközben Marilyn elérte, amit akart, Amerika és a világ irigyelt és imádott szex-szimbóluma lett, a lelkében legbelül megkezdődött az elkeseredett küzdelem identitása visszaszerzéséért. Marilyn nem akarta elfogadni, hogy ő most már nem más, mint fotóinak, filmjeinek, nyilatkozatainak összessége. , s hogy karrierjéért cserébe végleg le kell mondani személyiségéről, magánéletéről. Hogy ő most már nem más, mint a saját imázsa. Hogy szerepe, a szexis szőke butácska ráégett az arcára, s hiába tépi tíz körömmel leszabni nem tudja. Lehet, hogy egyedül maradt, nem segítettek neki, de feltűnő, hogy Monroe életében alig akadnak harmonikus szakaszok, egész élete küzdelem. Elválik második férjétől Joe DiMaggiotól, hogy 1957-ben hozzámehessen Arthur Millerhez, a világhírü íróhoz. 

Elkeseredett licitálással megszerzi Max Reinhardt színházi rendező magánkönyvtárát, beiratkozik az Actors Studióba, James Joyce-t olvas, s több helyütt nyilatkozza elkeseredetten, hogy olyan szerepekre vágyik, mint a Karamazov testvérek. A polírozás megkezdődött. S hogy mennyire életbevágó volt, arra bizonyíték, hogy Marilyn attól sem riad vissza, hogy szembeszegülve a hollywoodi stúdiókkal saját filmvállalatot alapítson, majd Londonba utazik, hogy Laurence Olivier-vel játszhasson együtt.

Jellemző egész életére, hogy legjobb filmjét, a Van, aki forrón szeretit botrányok közepette forgatja, észre sem veszi, hogy a filmtörténet egyik legjobb komédiájában szerepel. Kudarcként éli meg, hiszen itt is a szokásos buta csinibabát kell alakítania. Ekkor már gyógyszereken él, s ha forgatás közben kávét követel, mindenki tudja, hogy a termoszban vermut van. Élete kisiklik a kezei közül, magánélete nincs, gyereke nem lehet, hiszen karrierje tizenkét abortuszba került. Marilyn rádöbben, ha nem teszi meg, akkor az utókor csak az imázsát ismeri majd, a hamisítványt. Ezért játssza el élete legnagyobb szerepét. Nem az öregedéstől való félelem miatt, nem hiúságból, egyszerűen nem marad más eszköze, hogy bebizonyítsa: a szerepek mögött ott egy másik ember.

A világ ma, negyven évvel Marilyn halála után is magyarázatot keres. Titkot. Mert tudjuk: akinek nincs legendája, az teremtsen magának.

 

 
 
Jelenleg 7 olvasó böngészik a Papiruszon


Képes apróhirdetés ingyen | Nemzetközi hirdetés | Fesztivál, rendezvény

Legyen a WEBSZIGET.COM a Kezdõlapja!
PORT80.HU :: Magyarország Legtutibb Kezdolapja! :o)
MP3Heaven.hu :.:.::. Zene, MP3 & Partyzine q-_-p
Fesztivál.hu - A magyarországi fesztiválok gyujtoportálja
Tourinfo.hu - Magyarország Vezeto Turisztikai Portálja
SzuperPiac.hu - A képes hirdetések helye!
.: Papirusz.hu :. Kulturális Portál
Mindentudó.net :: Az optimális döntés lehetosége!
Hirdessen Nálunk! Tekintse meg médiaajánlatunkat!
Impresszum
Ha kérdése van, írjon nekünk!