Ecce homo

"Különleges pillanatnak lehetünk tanúi, hiszen a három óriást, a Krisztus Pilátus el?tt, a Golgota és az Ecce homo cím? képeket együtt még maga a fest?, Munkácsy Mihály sem látta" - nyilatkozta Kocsi László. Mind az államtitkár, mind Debrecen város önkormányzata bízik abban, hogy a most ötéves kölcsönszerz?déssel hazakerült kép 2008-ban végleg a múzeum és ezzel a magyar állam tulajdonába kerülhet. A Krisztus Pilátus el?tt cím? festmény becsült értéke mintegy 150 ezer dollárt, míg a Golgotának, amely jelenleg Julian Beck kanadai m?keresked?é (az Ecce Homo 1930 óta a múzeum tulajdona), közel másfélmillió dollár az ára. Ennyit pénzt sem a város önkormányzatának, sem a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának nem áll módjában kifizetni.

Kocsi László a papirusznak elmondta, a Golgotáért kért egymillió dollárt irreálisnak vélik, ezért különböz? cseremegoldásokra lesz szükség. Már folynak a tárgyalások és egyeztetések azzal kapcsolatban, hogy a magyar állam tulajdonában lév? értékes képek közül melyeket tudnák felajánlani azért cserébe, hogy a Munkácsy remekm?vek végérvényesen Debrecenben maradjanak.

Krisztus Pilátus el?tt

Ha Munkácsy Mihály figyelt bennünket a túlvilágról az elmúlt években, biztos morcos volt azt a kalamajkát és kavarodást látva, ami monumentális trilógiájának "utaztatását" övezte - nem mindennapi történet. Volt egy magyar fest?, Munkácsy Mihály, aki kitalálta, hogy három óriás-festményen kívánja bemutatni Jézus szenvedésének történetét. Így 1881-ben megfestette a Krisztus Pilátus el?tt cím? képet. Három év múlva elkészítette a második részt, melynek a Golgota nevet adta, majd 1896-ban az Ecce Homo-t is befejezte. Ez utóbbi képet a múlt század tízes éveiben vette meg Déri Frigyes Bécsben él? tanácsos 76 ezer koronáért. Déri 1924-ben teljes gy?jteményét a magyar államnak ajándékozta, egyetlen feltétellel: amennyiben a Debrecenben megépül? új múzeumban kiállítják azt. Az Ecce Homo 1930 óta látható a cívisvárosban.

A másik két festmény-testvér ett?l jóval kalandosabb "életpályát" utazott be. El?ször számos európai és amerikai városban állították ki a képeket, majd azt követ?en az Egyesült Államokba kerültek, ahol 1887-ben John Wanamaker holland származású gazdag keresked? és m?gy?jt? vásárolta meg a vásznakat. 1907-ben azonban szörny? veszély fenyegette a képeket. Ekkor ugyanis a Wanamaker-birtokon pusztító t?zvész során súlyos károsodás érte ?ket. A két Munkácsy-képet csak úgy tudták kiemelni az ég? házból, hogy a festményeket kivágták a keretükb?l és letették a hóra. A képek több mint egy évszázadig még e család tulajdonában maradtak.

Golgota

A  Golgotát 1988-ban egy árverésen vette meg Julian Beck magyar származású galériatulajdonos, majd 1991-ben rendkívül rossz állapotban érkezett Magyarországra. Ezért csak két év múlva látta viszont testvérét, aki akkortájt közel 60 éve pihent már a Debreceni Déri Múzeum egyik termében. A harmadik képet 1988-ban ugyanazon az amerikai árverésen kínálták megvételre, ám sajnos el kellett szakadnia középs? "öccsét?l", mert azt Joseph M. Tanenbaum kanadai keresked? vásárolta meg. Az id?közben egymásra talált két fivérnek azonban további két évet kellett várnia, míg végül 1995-ben a csaknem 30 négyzetméteres kép megérkezett Debrecenbe.

Ám a történet itt nem ér véget, hiszen 2001-ben a tulajdonos visszaszállíttatta a képet Kanadába, és azt az Art Galery of Hamiltonnak adományozta. A NKÖM kezdeményezésére ez év szeptemberében végre sikerült olyan megállapodásra jutni, melynek értelmében a képet öt évre újra kölcsön kapja Magyarország, cserébe a Nemzeti Galéria hetven darab festményét adja kölcsön a kanadai galériának. A kép szerdán délután megérkezett, s persze újabb és újabb bravúrra (ezúttal a t?zoltóság er?ire) volt szükség az elhelyezéshez.

A festmény mérete miatt komoly problémát okozott a szállítás. Repül?vel érkezett a kép Kanadából Párizsba, majd onnan Ferihegyre. Debrecenbe kamionon szállították. Speciális hengerekre rögzítették, miután savmentes papírba és légpárnás fóliába csomagolták. Kisebb-nagyobb szünetet tartottak az út során, és részenként csomagolták ki, nehogy pára érje. A talapzatával együtt mintegy 3 mázsás, 4,17×6,36 méteres festményt az ablakon át emelték be.