|
|
|
|
|
Kertész Imre a Nobel Múzeumban (Archívum)
Dedikálók sora várta az írót
|
Szerző: I-Web.hu
2002. december 13. 11:54
|
|
Emléklap a Nobel-díj odaítélésér?l | A Gamla Stan egyik hangulatos, kis zárt terén, minden év decemberében áll a karácsonyi vásár: hagyományos ünnepi édességeket, ajándéknak valót árulnak a teret körbeölel? apró piros faházikókban. Tegnap a száraz hideg ellenére már délután két óra el?tt elkezdett kígyózni a sor a karácsonyi vásárosok között a Nobel Múzeum bejárata felé. Nem túlzok, ha azt állítom, Kertész már megérkezésekor adott nyilatkozataival belopta magát a svédek szívébe, a szombati beszédét minden napilap közölte, elemezte, s magántársaságokban, iskolákban is téma volt még hétf?n is. Egy középiskolai filozófiatanárt magam hallottam lelkesedni: "Büszke vagyok, hogy Kertész megkapta a díjat! Úgy értem, svédként vagyok büszke, hogy ez alkalommal a megfelel? emberre esett az akadémia választása..."
Kertész svédül kiadott m?vei ott sorakoznak a múzeum el?csarnokában, hogy aki eddig nem tette, itt megvehesse valamelyiket vagy mindegyiket - hiszen az októberi bejelentés óta napról-napra növekszik az érdekl?dés, különösen a Sorstalanság (svéd címe: Mannen utan öde) iránt, melyet Kertész Imre svéd kiadója (Norstedt) az íróval egyetértésben, karácsonyi ajándékba küld minden végz?s gimnazistának. Ezt a könyvet láttam a legtöbb érdekl?d?nél is, aki eljött az óvárosi múzeumhoz, hogy személyesen is találkozzék az új Nobel-díjas íróval, aki fáradhatatlanul és der?sen rótta nevét az els? lapokra.
Néhány éves hagyomány, hogy a frissen díjazottak látogatást tesznek a múzeumban. A szellemesen és játékosan rendezett kiállításnak két vezérmotívuma van: a teremt? elmék és a kreatív környezet. Ez utóbbiak közül nyolcról - köztük Budapestr?l - kap gondolatébreszt? képet a látogató, médiaszakos diákok által készített videófilm segítségével.
A múzeum egyik intendása Anders Barany, az Uppsalai Egyetem fizikaprofesszora, a hajdani orvosi Nobel-díjas Bárány Róbert unokája - talán neki is köszönhet?, hogy a kreatív mili?k apropóján, a híres bécsi Café Satir mintájára alakították ki a Nobel Múzeum kávézóját, Elias Canetti tonettszékével a bejáratnál. Nem tudni, kinek az ölete volt, hogy szignálják a kávézó székeit. Viszont a turisták, bárhonnan érkeznek is, lázas érdekl?déssel forgatják a szép (és szerencsére könny?) székeket, hogy rábukkanjanak valamelyik neves tudós vagy író aláírására - az ugyanis a szék ül?kéjének alsó lapján látható.
Kedves magyar látogatók! Kertész Imre széke a baloldali utolsó asztalnál áll. Ahogyan portréja is ott látható már a múzeum el?csarnokában.
Kapcsolódó oldal: www.nobel.se
|
|
|
|
Jelenleg 3 olvasó böngészik a Papiruszon |
Ingyen hirdetés | Fesztivál, rendezvény
Weboldal készítés
|
|