Theo Tschuy 1925-ben született Svájcban, teológiát és angol irodalmat hallgatott. Hosszú kutatások és kitartó munka után 1995-ben jelent meg el?ször a könyv német nyelven, majd 2000-ben követte az angol nyelv? kiadás is. A m? adatokon, dokumentumokon, visszaemlékezéseken és naplókon alapuló tényirodalom. A svájci kutató érzékletesen tárja fel Carl Lutz (1895-1975) svájci konzul szemszögéb?l a Vészkorszak, a ment?akciók, a végtelen és sokszor kilátástalan diplomáciai huzavonák hátterét.

Carl Lutz

Ki is volt Carl Lutz? Az, az ember, aki saját életét kockára téve, 62 ezer magyar származású zsidót mentett meg 1942 és 1945 között. A budapesti svájci követség alkonzuljaként tevékenységének központja az általa irányított Idegen Érdekeket Képvisel? Osztály volt. A követségen 4 ezer zsidó és ellenzéki magyar talált menedéket. 1942 el?tt konzulként, az akkor angol fennhatóság alatt álló Palesztinában a német érdekeket képviselte. Így nyílt lehet?sége arra, hogy az úgynevezett palesztin bevándorlási igazolványokra alapozva több tízezer zsidó számára bocsátott ki menlevelet 1942 és 1945 között. A háború után Carl Lutzot Svájc és a világ teljesen elfeledte, csak a kilencvenes években fedezte fel újra, és adózott tisztelettel tetteinek. Budapest városa 1991-ben szobrot emelt a Dob utcában Carl Lutz emlékére.

Mindenki ismeri a mondást, hogy:  "Jobb kés?n, mint soha!" - de néha a kés? valakinek már túl kés?. Agnes Hirschi, a svájci diplomata nevelt lánya elmondta, apjának nagy szomorúságot okozott, hogy tevékenységét csak bizonyos körökben ismerték el és méltatták még életében. Theo Tschuy közvetítésével egyre többen tudhatják meg, mi történt akkor. A könyv megszületésével és minél több országba való eljuttatásával nem csak a tiszteletét kívánja kifejezni az író önmaga és a hozzá csatlakozók nevében Carl Lutz tettei iránt, hanem emléket állít az áldozatok számára.

A könyvet a néhai diplomatára emlékez? fotókiállítás kíséri, amely 1998-tól az Egyesült Államokban, Kanadában, Nagy-Britanniában, Ausztriában, valamint Izraelben volt látható, német változatát pedig idén októberben, Grazban tekinthette meg a közönség. A Magyar Kultúra Alapítvány székházában (1014 Budapest, Szentháromság tér 6.) november 21-e és december 8-a között ingyenesen látogatható. A fotók, melyeknek jelent?s részét a Lutz család bocsátotta a szervez?k rendelkezésére, segítenek a könyv világának befogadásához.

http://www.raoul-wallenberg.de/Retter/Carl_Lutz/carl_lutz.html
http://fcit.coedu.usf.edu/holocaust/GALL34R/BUD02.HTM
http://fcit.coedu.usf.edu/holocaust/GALL34R/BUD01.HTM