Fesztivál.hu

Port80.hu

Mp3Heaven.hu




Legyen a Papirusz.hu a Kezdőlapja! Tegye be lapunkat a Kedvencek közé!
Sárga körben szám (Archívum)
Nézhetetlen filmek a tévéképerny?n
Szerző: Sulyok Máté
2002. november 19. 14:25


Az állítólagos EU-szabályozásnak megfelel? ORTT-tiltó jel (egyébként, ha tiltó, miért sárga?), amely a korhatár megállapítására, a tévén megjelen? er?szak és a pornográfia elleni küzdelemre ?szolgál?, nem újkelet?: az "egy televízió két csatorna" korában is figyelmeztette a bemondó a szül?ket és csemetéiket egyaránt, hogy az Esti mese után a feln?tteknek szóló m?sor következik, a filmek el?tt szintén említette a korhatárt. A tévé- és rádióújságban kurzívan szedték, ha bizonyos kor alatt nem ajánlották a m?sort.

Mindenesetre nem csonkították az adást, a látványt rikító, a képerny?be hosszabb id? során állítólag bele is ég? citromsárga jellel. A fentebb vázolt elképzelt jelenet az egyik variáció, amikor a kölök egyedül van otthon, és sikoltva menekül a tévé el?l, mert becsületes, így tudja, ez nem neki való. A másik változat szerint - nyilván arra gondoltak a jogalkotók és alkalmazók -, a mindennapi robotban annyira elfárad a hazatér? szül?, hogy a sárga karika nélkül, simán a tévére pillantva, meg sem tudná állapítani, vajh? magzata visszamarad-e a fejl?désben, ha a ?halálos vérbosszú 5?-öt nézi. Így viszont, némi osztás-szorzás után, kivonva a naptáron lev? évszámból a gyerek születési esztendejét, rögtön kergetheti a sparhert körül a sodrófával, hogy áthágta a jogszabályt.

Kérdés viszont: vajon a televízió egyéb m?sorain miért nincs sárga karika, csak a filmeken? Mennyivel egészségesebb, ha a 11 éves Pistike (nem a viccbeli) bármelyik híradót megnézi? Na jó, legyenek a filmek, úgyis mostohagyermekei a televíziónak. Valószín?leg még a tévé tömeges elterjedése idején játszott szerepet, hogy filmeket kezdtek sugározni a kis dobozból is, a néz?közönség meghódítására a mozikkal szemben. A mozik (több más okkal együtt, persze) akkor válságos id?szakot éltek - hiába a technikai fejl?dés, cinemascope meg szuperszélesvászon. A filmek pedig maradtak a televízióban - mi pedig néz?ként elkényelmesedtünk, s megnézzük a többszörösen csonkolt celluloid-szalagok sugárzását.

Közhely: filmet nézni moziban kell, s nem monitoron. Sorolhatjuk a tévé filmcsonkításait - mert nem a nagy sárga karika az els?, sajnos: nem mindegy, hogy a fényforrásnak háttal ülök (a moziban), avagy éppenséggel belenézek. Nem mindegy, hogy a kémiai folyamatokkal készül? filmszalagot átírjuk egy másik hordozóra, majd az elektronikus szemcsékkel megjelenítjük, mert nagyban rontja a kép min?ségét, a színek árnyalatát, a fények átmenetét - de erre lehet mondani, hogy ez a gépezet sajátossága, vagy hogy ?vájtszem?? sznobság.

Csakhogy mindannyian észrevesszük, hogy a félközeli plánban (derékt?l felfelé látható) profilból párbeszél? szerepl?knek csak a kiugró testrészei ?lógnak be? két oldalról a képbe, a figyelmet a képerny? közepén imígyen keletkezett légüres tér vonja magára (ide kéne berakni a csatorna logóját, és a sárga karikát is, hiszen nem takar ki semmit). S ez nem alkotói szándék, hiszen láttuk a moziban, hogy nem így van. William Wyler nyilván nem így utasította Robert Surtees operat?rt, úgysem lényeges Judah Ben-Hur és Messala kapcsolata és figurája annyira, Charlton Heston és Stephen Boyd pedig csak statiszták, nem veszik zokon, ha nem látszanak dramaturgiai súlyuknak megfelel?en a vásznon - inkább a háttér, a díszlet-kék ég legyen a képkompozíció fókuszában (Mellesleg: a statiszták is zokon veszik.)

Bizony, ezek a filmek (s ne is beszéljünk a mai, korszer? mozik óriási vásznairól) szélesvásznúak, nem pedig 16 mm-esek, ahogy a hagyományos tévéképerny? (4:3) kimetszi a mozivászon 9:6 arányára készült filmet. Tegyük hozzá: a Magyarországon egyel?re elig terjed? 9:6-os arányú televíziók még nem képesek torzításmentes képet adni, mivel a sugárzás a hagyományos formában m?ködik. Ezért néznek ki úgy fejek, mint az elvarázsolt kastély debil-pufókká tev? tükrében. Így a már eleve csonkolt, sz?kebb és másmilyen képkivágást láttató ?fekete dobozon? tovább takarják a láthatót az egyik sarokban a csatornalogók, most pedig már a másikban a sárga körben szám, néhol a harmadikban - némi identitászavarral küszködve -, a már jól ismert, de legalább egy id? után elt?n?, kék háromszög és piros pötty. Ezek a filmek néha nem átallanak reklámokat megszakítani, cserébe viszont egy-két képkockát lecsippentenek magukból és utolsó(?) jelenetük után elhagyják a teljes stáblistát, zenével, lecsengéssel, mindennel együtt...

A filmcsonkolások ellen nemcsak a magyar néz?k gy?jtenek aláírásokat. Egy ?viszonylag ismert? filmkészít? - egyebek között - az Aljas utcák, az Alice már nem lakik itt, a Taxisof?r, a New York, New York, a Dühöng? bika, a Krisztus utolsó megkísértése, a Nagymen?k, Az ártatlanság kora alkotója, az idén 60 esztend?s Martin Scorsese is harcba száll a tévémogulokkal, m?vei tiszteletben tartása érdekében.

 
 
Jelenleg 2 olvasó böngészik a Papiruszon

Ingyen hirdetés | Fesztivál, rendezvény
Weboldal készítés