A parlament egyik szoborcsoportja

A "restaurálóm?hely" (a fotókat Dobó László készítette)

Bécs két kiállításlátogatás között is tartogat vizuális meglepetéseket. Sétál az ember például a Parlament el?tt, s amint fölnéz az impozáns épület tetejére, döbbenten látja, hogy valami oda nem ill? házikó imbolyog (mivel túllóg a talapzaton, amelyen áll, ezért támad az embernek ilyen érzése) a Parlament tetején. A látvány olyannyira abszurd, hogy el?bb képz?m?vészeti performance-ra gyanakszunk, ám hamar kiderül, mert hatalmas tábla hirdeti: a Parlament tetején lév? nyolc szoborcsoport egyikét éppen felújítják - ehhez építettek köré kis házikót...

Ez tehát nem valami képz?m?vészeti akció, a szenzációk a kiállítóhelyekre maradnak. Az egyik ilyen éppen az Impresszionizmus -  Amerika/Franciaország/Oroszország cím? tárlat. A Bank Austria Kunstforum sorra-rendre rendkívüli kiállításokkal hívja fel magára a figyelmet, most éppen az impresszionizmus két távoli pólusát, az oroszországit és az amerikait mutatja be. Ezen két ország f?m?vei mellett természetesen látható néhány francia festmény is, amely jól érzékelteti, mennyire központi szerepet játszott az impresszionizmus fejl?désében Franciaország, ahová rengeteg orosz és tengerentúli fest? ment tanulni, vagy egyszer?en csak a "leveg?t" magába szívni (tudjuk egyébként, a francia kultúra általában milyen fontos szerepet játszott az orosz m?vészek életében, gondoljunk csak például Lev Tolsztoj regényeire). Mindkét ország m?vészei igyekeztek Franciaországba utazni, hogy az ottani festészetet tanulmányozhassák, francia mesterekkel, kortársakkal ismerkedjenek, beszélgethessenek, együtt dolgozhassanak.

Párizsban a 19. század utolsó negyedében háromszor rendeztek világkiállítást: 1878-ban, 1889-ben és 1900-ban. Moszkvában és Szentpétervárott tartott nemzetközi kiállításokon rendszerint bemutatkoztak a francia impresszionisták, s jelent?s orosz gy?jt?k az 1890-es években elkezdték komolyan gy?jteni a franciák kiváló alkotásait, majd nyitottak a hazai m?vészek felé is.

New Yorkban 1886-ban rendezték meg az els? nagy kiállítást a francia impresszionisták képeib?l, s ezután növekedett jelent?sen az érdekl?dés a tengerentúlon az új irányzat iránt. 1887 után már egymást követték az Egyesült Államokban is az impresszionista tárlatok.

A mostani bécsi kiállítás jól érzékelteti, miként alakították ki sajátos impresszionista stílusukat a m?vészek a franciák határása, s egyet a tárlat alapján nyugodtan állíthatunk: ez a folyamat mindkét országban oda vezetett, hogy virágzott az impresszionizmus. Ez is jól mutatja, hogy bár az impresszionizmusról els?sorban francia fest?k jutnak eszünkbe, azért itt francia hatásra nemzetközi irányzatról beszélhetünk, amely újszer? volt, az akadémizmustól mer?ben eltér? és sokszín?.

A kiállított festmények szerint Oroszországban és Amerikában rendkívül izgalmas impresszionista stílus alakult ki, amelyet ugyan inspiráltak kiemelked? francia m?vészek, de az orosz és a tengerentúli fest?k saját látásmódjuk kifejezésére törekedtek. Nem téveszthet? össze mással az például, ahogy az orosz fest?k látják és ábrázolják a természetet, az embereket. Természetesen maga a táj más mindkét országban, s bár ugyanarról a m?vészeti irányzatról van szó, f?ként az oroszoknál sokkal er?teljesebbek az egyéni vonások.

Az amerikai fest?k közül megtekinthet?k például Theodore Robinson, John Twachtman, Williard L. Metcalf, Childe Hassam képei, az orosz válogatás elképeszt?en gazdag: láthatók Ilja Repin, Abraham Archipow, Waszilij Polenov, Konstantin Korovin, Valentin Szerov, s ne hagyjuk ki az inspiráló franciákat se: Claude Monet, Camille Pissaro, Alfred Sisley.

Nikolai A. Jaroshenko: Ismeretelen n? portréja, 1893

A Budapesten feln?tt látogató számára különösen döbbenetes, mennyire er?teljesek az orosz festmények, például Ilja Repin munkái - a legutóbbi évtizedekben nem ezt az oldalát ismerhettük meg Magyarországon. Repin például rendkívül finom impresszionista képeket is festett. Konstantin Korovin 1911-es, nagy méret?, békebeli harmóniát, örömöt sugárzó portréja a világhír? énekesr?l, Fjodor Saljapinról az egész tárlat egyik legkit?n?bb festménye. Egyébként Ilja Repin és Valentyin Szerov volt az els?, aki közvetlen kapcsolatba került az 1870-es években a francia impresszionistákkal, de remek festmények születtek Igor Grabar, Nyikolaj Jarosenko és Lukjan Vasziljevics Popov m?helyében is. Az oroszok magukba szívták mindazt, amit érdemes volt a franciáktól elsajátítaniuk, s elképeszt? értékeket teremtettek bel?le. Sok példát láthatunk erre a bécsi kiállításon is.

Bank Austria Kunstforum
Freyung 8

Nyitva: 2003. február 23-ig naponta 10-19 óráig, péntekenként 10-t?l 21 óráig.
A belép? feln?tteknek 8,70, diákoknak, nyugdíjasoknak 7,30 euro
                                            

http://www.kunstforumwien.at