Száz évvel ezel?tt állítólag nem számított különlegességnek, hogy akik megtehették, átvonatoztak Bécsbe, elmentek színházba, koncertre, megvacsoráltak, majd visszatértek Budapestre. A mi id?nkben viszont maradt a háromévenkénti útlevél. Aztán, amikor az enyhülés szelei fújdogáltak, tömegek zarándokoltak Bécsbe, h?t?szekrényért, nagymamával-nagypapával az ülésen (az ifjabbak kedvéért: így több valutát lehetett kiváltani). Ma már viszont a bevásárló turizmust sokkal inkább felválthatja a kulturális, s b?ven van is miért Bécsbe utazni.
Mostanában például Gustav Klimt tájképeiben gyönyörködhetünk. Remek a kiállítási koncepció is, amely nemcsak Klimt képeivel mutatja be az életm? ezen jelent?s szeletét, hanem például Monet vagy az osztrák kortárs, Egon Schiele egy-egy festményével is érzékelteti, kinél miként jelenik meg egy-egy téma.
Gustav Klimt elementárisan szerette a természetet. A salzkammerguti tavak - f?ként az Attersee - nyári frissessége, valamint Bad Gastein és az olaszországi Garda-tó környéke elb?völte ?t. Korán kelt, szeretett nagyokat sétálni, s látszik, hogy magába szívta a természet illatát és látványát. Ezek a séták ihlették Klimt pompás tájképfestményeit, amelyek az életm? legfontosabb darabjaihoz tartoznak.
Tegyük hozzá azonnal: nemcsak tájképeket látunk a Belvedere Galériában, hanem Klimt híres n?i portréit is. Nem véletlenül. Ezekre és egész alakos festményeire szintén a kiteljesedett harmónia, érzékiség és sokszín?ség jellemz?. Mintha életfát ábrázolna egy-egy n?alakkal is. Ugyanakkor például a Napraforgó cím? festménye - amely szintén látható a bécsi kiállításon - akár egy álló, mélyzöld ruhában pompázó, sárgálló fénnyel körülvett fej? n?re is emlékeztethet.
Klimt nem mindig élt harmóniában. Szegény családban n?tt fel, majd már tizenévesen részt vett kiemelked? bécsi középületek - például a Burgtheater és a Kunsthistorisches Museum - díszítésében, ám támadások érték: az egyetem aulájába szánt képei botrányt kavartak, mert a historizmustól elfordult ifjú tehetség radikális, új utakat keresett. A feltörekv? ifjú m?vészek Klimt vezetésével, 1897-ben megalakították a Secession csoportosulást, amely már egy év múlva saját kiállítással lépett a nyilvánosság elé.
 |
Gustave Klimt: Atersee-i ház, 1914 |
Míg az impresszionisták egyetlen hangulatot ragadtak meg, Klimt festményein a tartósan megtalált harmónia tükröz?dik. Rafinált módon használta a színeket, f?ként a pirosat-zöldet. Nála nincsenek éles kontrasztok, csillogó festékrétegek. A fény a pompás színekb?l, belülr?l árad, Klimt képes volt ezt a zsongást, a természet gazdagságát, elevenségét szuggesztív módon visszaadni - képei a tökéletes harmónia mesterm?vei.
Fontos utóirat. A kiállítás egészen 2003. február 23-ig megtekinthet?, b?ven van id? tehát arra, hogy a festészet szerelmesei él?ben láthassák a kiállítást. A belép? 10 euro, a vonatjegy oda-vissza alig több 7100 forintnál, ráadásul ez négy napon át a bécsi közlekedésre is érvényes.
Cím: Oberes Belvedere A-1030 Bécs, Prinz Eugen-Strasse 27
Nyitva keddt?l vasárnapig: 10-t?l 19 óráig, december 24-én és 25-én zárva.
A tárlatot a nagy osztrák biztosító, az Uniqa biztosította és támogatta. Az a társaság, amely az idén megvásárolt egy magyarországi, kisebb biztosítót, s hamarosan nálunk is önálló céggel jelentkezik. Talán akkor Budapesten is köszönhetünk egy-két szenzációs kiállítást az Uniqának...
Addig is: aki mégsem tud elutazni Bécsbe, annak érdemes megkeresnie a könyvesboltokban a Corvina kiadó gondozásában, a Klimt élete és m?vészete címmel megjelent, szép albumot. Susanna Partsch kötete 309 oldalon, 96 színes képpel és 35 grafikával látott napvilágot, alapos és élvezetes tanulmányokkal, amelyeket Tandori Dezs? ültetett át kit?n?en magyarra.
Néhány életrajzi adat:
1862: július 4-én született Bécsben, Anna és Ernst Klimt második gyermekeként
1876-83: az Osztrák M?vészeti Múzeum iskolájába jár
1883: a "M?vészkompánia" alapítása: Gustav Klimt és bátyja, Ernst, valamint Franz Matsch közös m?termet hoz létre Bécsben
1883-85: a "M?vészkompánia" a fiumei Városi Színház, a karlsbadi teátrum és a bukaresti Nemzeti Színház megrendelésére dolgozik
1892: meghal Gustav Klimt szeretett bátyja, Ernst és édesapja
1897-99: a bécsi Secession elnöke
1898: ett?l az esztend?t?l kezdve Klimt a nyári hónapokat a salzkammerguti tavaknál, f?ként az Atterseenél tölti, ekkor keletkeznek els? tájképei
1898: a Secession els? és második kiállítása, amelyen számos Klimt-m? látható
1902: Emilie Flöge portréja ekkor keletkezik, s ekkor kezd?dik az élete végéig tartó barátság a divatszalon tulajdonosn?jével
1902: a Secession 14. kiállítása: ekkor tekinthet? meg a Beethoven-fríz
1907/08: a Csók cím? festmény születése, ez a kép a bécsi szecesszió "ikonjának" számít
1916: Élet és halál - ez az a festmény, amelyért Gustva Klimt 1911-ben Romában, a nemzetközi m?vészeti seregszemlén els? díjat kapott, majd 1916-ban átdolgozta a képet
1917: Ádám és Éva cím? festménye
1918: február 6-án meghalt Gustav Klimt
http://www.klimt-landschaften.at
http://www.klimt.at
http://www.gustavklimtcollection.com