Idén Pascal Quignard Les ombres errantes címû könyve kapta a Goncourt-t. Az elismerésbõl az író kiadója, a Grasset is részesedik, hiszen a díj odaítélését követõen akár több százezerre is nõhet az eladott példányok száma. (Ne feledjük, Franciaországban vagyunk...) A Grasset kiadónak nem ez az elsõ kiadványa, amely megkapta a Goncourt-díjat: az idei kitüntetés már a tizenharmadik a Goncourt 99 éves történetében.

Az idei nyertes mû megosztja a szakmát. Egyes értékelések szerint a Les ombres errantes csak egy szûk és kényes ízlésû olvasói réteg érdeklõdésére tarthat számot. A kritikusok szerint Quignard írása nem sorolható egy kategóriába sem: nem regény és nem is esszé, hanem a széppróza és a hétköznapi beszéd határán helyezkedik el. A szerzõ a rendszertelenül egymásra halmozott töredékekkel valószínûleg az író és az olvasó magányáról akar reflexiókat közölni. Abban viszont egyetértenek bírálói, hogy eddigi eredményeivel méltán szerzett magának hírnevet. Az 54 éves írónak nem ez az elsõ elismerése: 2000-ben a Francia Akadémia irodalmi díját kapta a Terrasse á Rome címû írásáért.

A  legrangosabb irodalmi elismerést a Goncourt testvérek alapították 1896-ban, céljuk a fiatal tehetségek felkarolása és támogatása volt. Az elismerésnek nem csupán az erkölcsi, hanem az anyagi vonzata is jelentõs, hiszen a díjazott nevének kihirdetését követõen napokig szerepel a médiában, nem kisebb formátumú lapok címoldalán kap helyet, mint a Le Monde vagy a Le Figaro. 

A Goncourt-díj átadásával kezdetét vette a nagy õszi díjkiosztás a francia irodalmi életben. Minden év novembere a francia irodalmi élet csúcspontja: ekkor szinte minden hétre jut egy-egy kötetkoronázás. A díjakra tekintettel a francia kiadók több száz regényt dobnak piacra év vége felé, nem kis üzleti hasznot remélve egy-egy kitüntetés elnyerésével. Ilyenkor a média jóval nagyobb terjedelemben foglalkozik az irodalommal, mint az év bármely más idõszakában.

http://www.academie-goncourt.fr/