A televíziózás szakmája elleni ökölcsapások sorában a legfrissebb kétségkívül Faludy György költ? és szép-szomorú nejének vetk?zési szeánsza a legfrissebb férfimagazinnak aposztrofált színes sajtótermék felkérésére. Alaposan beharangozott anyag természetesen mindkét csatornán.

     A Fókusz 19.05-ös kezdéssel indítóként pakolja be a fotózás tényét, a költ?fejedelem reflexióját és az újság nyílt reklámját elegyít? riportnak csúfolt kép- és hangsort. A bulvármagazinok alapvet? szerkesztési elve sérült ugyan, hogy nem a legérdekesebb (véresebb, csöcsösebb, szörny?bb) anyagot hagyták a végére, miszerint aki igazán kíváncsi, kénytelen legyen végigülni az egész m?sort reklámblokkostul. Ám valamit nyertek is: gy?ztek a “hírversenyben”.

     Az Aktív a m?sorújsághoz képest 10 perccel kés?bb kezdett, az els?ségr?l így lecsúszott, s kénytelen az exkluzív jelz?vel ellátni saját, b?vebb lére eresztett vetk?z?s anyagát, hátha úgy többen nézik. (Többen nézik. A jelek szerint ugyanis kifulladóban a Fókusz, feljöv?ben az Aktív, de legyen ez a következ? esettanulmány tárgya.)

     Van, akinek a Faludy képébe b?ven belefér a kis öreg magamutogatása, s van, aki ízléstelennek tartja. Abszolút szubjektív (nekem, ha megengednek ennyi egyéni kitárulkozást – belefér). Ami azonban nem szubjektív, s?t közérdek?, az egy ilyen “riport” pozicionálása és m?sorrendbe illesztése. Még ha egyetlen mellbimbót sem láttunk este 7 és fél nyolc között, ez az anyag: er?s. Ha félreteszem a tévés szlenget, akkor bunkó és aljas. És nem azért, mert ennek nincs helye egy televízióban. Nagyon is van; legyen; merjen lenni! F?leg, ha van rá igény. Ám az igényt ne egy induló szexlap marketingkampánya, ne a f?m?sorid?s képerny? el?tt ül?, potenciálisan elérhet? milliók és a ne a konkurens m?sorok egymás iránti lealázási törekvései jelentsék.

     Az igény és a fogadókész közeg találkozzon egy nívós, éjszakai magazinban (ld. pl. Spiegel) Ott, ahol a szexualitás, a szerelem, a testiség, az erotika a helyére kerülhet, ahol a jelenség mögé nézhetünk, ahol megszólalhat a vetk?ztet? és a vetk?z? mellett még más is – nem feszes négy percben.

     Ha nem, különben mi van? Különben indító szexlapszámokkal telerakott asztal mögött nyilatkozó f?szerkeszt? van, eszközként felhasznált testiség van, ösztönre futtatott undor és borzongás van, bábként mozgatott alkotók és szerepl?k vannak. Lesajnált kép és tartalom. Médiamarketing-igények kiszolgálása. Újfent végletekig kihasznált kukkolási ösztön. Félreértelmezett, rossz és hibás eszközökkel elért nézettségi hajsza.

    Már megint egy köztes televízió. A szakmaiság és alázat interregnumától szenved? intermédium. A félszem?ek, a torzak, az elesettek, a széttépettek, az önmagukat áruba bocsátók kiszolgáltatottságán és nyomorán nyerészked? üzleti vállalkozás és az elektronikus mozgókép káros és sajnálatos elegye. De nem televízió. Már megint és még mindig.

Kapcsolódó cikkünk:

Napjaink tévéje mint intermédium 1.