Mivel a Tárogató úti IBS, az International Business School, valamint a Buda Stage az iskolai szemeszternek és a színházi évadkezdésnek megfelel?en csak szeptember közepét?l nyitotta meg kapuit, a korábbiakkal ellentétben nem a hónap els? péntekén hallgathattuk a Raiffeisen Jazz Klub fellép?it, hanem 20-án. Ennek megfelel?en következnek a sorozat további estjei is: október 18-án Szakcsi Lakatos Béla játszik vendégeivel, november 8-án a Vukán trió Vadon Irén énekesn?vel.

A képeket Dobó László készítette

Már most megemlítjük, hogy a Vukán trióban Balázs Elemér dobol, aki a sorozat els? koncertjén, a Trio Midnight oszlopos tagjaként már elkápráztatta tudásával a közönséget, majd saját együttesével, a Balázs Elemér Grouppal olyan fergeteges koncertet adott, amire csak a csillagok különleges együttállásaként lehet példa igényes dzsessz esetében. De lám, ilyesmi is történhet kis hazánkban. Nem véletlen, hogy a csaknem 300 f?s színházterembe még 70 pótszéket kellett betenni, s így is sokan álltak az oszlopok mellett... Reméljük, ez lesz jellemz? a november 8-i, majd december 13-i koncerten is, amelyen Charlie jazz következik sok meglepetéssel.

A szeptember 20-i koncerten a Pege Kvintett játszott, Pege Aladár eleinte gitározott, majd b?g?zött, Pintér Zoltán zongorázott, Kollmann Gábor szaxofonozott, Sramkó János dobolt, Czibere József  üt?hangszereken játszott. Bár az els? részben Pege Aladár jórészt gitározott, s csak utána vette el? "igazi" hangszerét, a nagyb?g?t, hamar képes volt elvarázsolni a közönséget. Remek összhangban muzsikált az ötös, profin és játékosan, s a kvintett tagjai együtt és a szólókban is bizonyították, milyen remek zenészek.

A szünet után pedig még inkább pezsdít? volt a hangulat, az osztrák vendégszólista, Heinz von Hermann felszabadult, mély zeneiség? játéka még "rátett egy lapáttal", s nemcsak a szólói, hanem azok is emlékezetes pillanatokat szereztek, amelyekben együtt játszott a Pege Kvintett remek szaxofonosával, Kollmann Gáborral.

Pege Aladár, akit sokan a nagyb?g? Paganinijének tartanak

Aki akár csak kicsit is ismeri a hazai zenei életet, annak Pege Aladár gordonkam?vészt, zeneszerz?t és tanárt biztosan nem kell bemutatni. De talán néhány érdekességet érdemes kiemelni az életútjáról: bár korán kezdett zenét tanulni, csak harmincévesen, 1969-ben végzett a Zenem?vészeti F?iskolán. Kés?bb, 1975-t?l három éven át tanult Nyugat-Berlinben, Rainer Zepperitz professzornál, aki Herbert von Karajan szólób?g?seként játszott a Berlini Filharmonikusoknál.

Amikor 1963-ban koncertezni kezdett, akkor még a Zeneakadémián tanult, de rendszeresen föllépett például az Egyetemi Színpadon, amely akkoriban a kulturális élet egyik központja volt. 1978 óta a Zenem?vészeti F?iskola docense, ma már nyugdíjas docense.
1982-ben a New York-i Carnegie Hallban vendégszólista Herbie Hancock együttesében.

1964-ben a prágai dzsesszfesztivál Virtuóza, 1970-ben a montreux-i dzsesszfesztivál Legjobb európai szólistája lett. Itthon 1977-ben Liszt Ferenc-díjjal t?ntették ki, 1986-ban érdemes m?vész lett, 1999-ben Budapestért Díjat vehetett át, az idén pedig Kossuth-díjjal ismerték el.

1964 óta rendszeresen ad klasszikus zenei koncerteket is. A 90-es évek eleje óta évente két lemezzel rukkol el? a saját kiadásában, mert úgy véli, nincs ideje és kedve kiadókkal tárgyalni: az egyik klasszikus, a másik dzsessz CD. A klasszikus album él? felvételek eredményeképpen születik, a dzsessz CD hol koncerten, hol stúdióban, de mindig a saját szerzeményeit játssza.

Heinz von Hermann, aki bejárta már a világot

A 20-i koncert vendégszólistája Heinz von Hermann volt, akit valószín?leg kevesen ismernek talán hazánkban, pedig olyan, világhír? el?adókkal muzsikált együtt, mint például Lee Konitz, Lionel Hampton, Dusko Goykovic, Dizzy Gillespie, Sammy Davis jr., Paul Anka, Ray Charles, Al Jarreau, Bobby McFerrin.

Az 1936-ban, Bécsben született Heinz von Hermann 8 éves korában hegedülni tanult, 17 évesen került közel a dzsesszhez. Az 50-es évek végén Németországban játszott, majd szinte folyton úton volt. Dolgozott tengerentúli klubokban, Németországban, Portugáliában, Észak-Afrikában, Olaszországban, Franciaországban és Spanyolországban.

1968-ban visszatért Németországba, ahol különböz? rádiós big bandek tagjaként muzsikált. Egyébként számos kisegyüttesben játszott, többet ? maga vezetett.

1990-ben átvette a dzsessz tanszak irányítását a klagenfurti konzervatóriumban, egyébként tanított Berlinben is, s számos workshopot tartott szerte a világon, Vietnamtól Mexico City-ig.

1966 óta több ezer számot vett fel különböz? formációkban a nagy madridi, müncheni, berlini, hamburgi, dortmundi, hannoveri, bécsi stúdiókban. Eddig összesen 43 lemezen szerepel a neve.

A saját nevével fémjelzett lemezei:

Jazz Gitano - Hispavox (1965)
Heinz v. Hermann / "2nd Trio"  - Koala (1991)
Heinz v. Hermann JAZZahead - The Trio  - PoolJazz (1966)
Heinz v. Hermann Quintett JAZZahead "live in L.E."  - Mons (1998)
Heinz v. Hermann "Ballad Poetry"  - Elk 1998
Heinz v. Hermann Quintett JAZZahead "A Standard Treatment" - Mons 1999
Heinz v. Hermann Quartet "Napo and the Giant Flute"  - Mons 2001

Kapcsolódó linkek:
http://www.jazzahead.com
http://www.gramofon.hu

Kapcsolódó cikkeink:

A világjáró szaxofonos

Akik csak fújják a magukét

Magyarország, a zenei nagyhatalom

A legifjabb jazz tehetségek
Világkörüli úton
Csodatév?k a Raiffeisen Jazz Klubban
Egy este, négy zenész, sok m?faj
Akikkel Pat Metheny is szívesen játszik