Az orosz   csecsen háború el?tt a Grozniji Nemzeti Galériának 3270 m?tárgya volt, közülük 950 festmény. Az 1995-ös bombázás után száz képet mentettek ki a grozniji múzeum romjai alól, majd Moszkvába szállították, hogy restaurálják ?ket. Néhány épségben maradt mesterm? a csecsen f?városban maradt, de orosz tisztek szerint Csecsenföld de facto függetlensége alatt /1996-1999/ a csecsen lázadók fegyverekre cserélték a festmények többségét. A múzeum dokumentációs anyagai mind a t?z martalékává váltak, így nehéz megállapítani a gy?jtemény tartalmát. Az biztos, hogy egy tavalyi Sotheby’s aukción két kép is felt?nt, amely annak idején a múzeum anyagához tartozott, és Vladivosztokban is felismertek egy híres grozniji festményt.
A Groznijban maradt alkotásokat egy - szintén félig leomlott falú - épületbe szállították. A csecsen kulturális örökség szószólója szerint: a háznak nincsenek ablakai és ajtói. Mintha a második világháború utáni Drezdában lennénk. Ez Groznij. Lecha Ilyasov úgy véli, hogy a moszkvai kiállítás felhívja  a figyelmet a csecsen kultúrát ért hatalmas károkra, de figyelmeztet, nehogy politikai célra használják fel a m?vészet kincseit.
Sokkal fontosabb lenne, hogy a tárlat szponzorokat vonzzon, vagyis egy új grozniji múzeum felépítését tegye lehet?vé.
A negyven festmény - amelyek közül néhányat restauráltak, de többségüket sérülten akasztották ki a falakra - a 19. század orosz és nyugat-európai m?vészet jeles képvisel?inek munkája.
A csecsen fest?k alkotásai közül kiemelkedik Pyotr Zakharov önarcképe, amelyet a Teretyakov képtár ajándékozott a grozniji múzeumnak 1929-ben. Zakharov a Szentpétervári M?vészeti Akadémián tanult, és f?ként az orosz akadémiai stílus csecsen képvisel?jeként vált ismertté. Egyébként sok, most kiállított festményt az Ermitázs vagy a Tretyakov képtár adott a csecsen múzeumnak, többnyire orosz mesterek munkáit, ezek közül is a Kaukázus és a kaukázusi háborúk témaköréb?l.
A Tretyakov képtár csecsen kiállítása kapcsán a szervez?k emlékeztetnek arra, hogy 1954-ben Hágában felhívták a fegyveres konfliktusokkal k?zd? országok figyelmét a kulturális örökségek védelmére.

www.tretyakov.ru