A Budapesti Tavaszi Fesztivál (BTF) szervez?i már a huszadik évfordulóra parádés m?sorral álltak el?, s ezzel is jelezték, hogy a rendezvénysorozat európai színvonalú fesztivállá n?tt. A következ? évben, a millenniumi esztend?ben aztán még ezt a kínálatot is képesek voltak fölülmúlni.
Az idén - értelemszer?en - szerényebb programra számítottunk, majd meglepetésünkre minden eddiginél gazdagabb komolyzenei és dzsessz, táncszínházi és operett m?sort, kiállítási szériát kaptunk. Az érdekl?d? sok estén állhatott komoly dilemma el?tt: vajon miként lehetne egyszerre három-négy helyen?

Már a nyitókoncert magasan indított: a Budapesti Fesztiválzenekart a Zeneakadémián a régen várt orosz mester, Gennagyij Rozsgyesztvenszkij vezényelte, Richard Strauss Burleszkjeit pedig a fantasztikus er?vel és stílusbiztonsággal zongorázó Viktória Posztnyikova szólaltatta meg.
Éteri magasságokba emelte a hallgatót Perényi Miklós, Takács-Nagy Gábor, Várjon Dénes, Papp Sándor kamaraestje. Perényit mindig megrendít? hallgatni és meggy?z?dni arról, hogy ez a mérhetetlenül szerény ember milyen óriási muzsikus. Mark Minkowski és a Les Musicien du Louvre pompás barokk anyagot hozott, s oly sikeres volt estjük, hogy négy ráadással köszönték meg a zömmel hazai publikum ünneplését. 

Bach János passióját a húsvéti ünnep el?tt a lehet? legautentikusabb Bach-el?adók, a stuttgarti Nemzetközi Bach Akadémia m?vészei szólaltatták meg, a szakért? mester, Helmuth Rilling vezényletével. Egy másik monumentumot, Haydn A teremtés cím? oratóriumát az Új Osztrák-Magyar Haydn Zenekar és a Wiener Singakademie tolmácsolta Fischer Ádám vezényletével - ugyancsak az ünnephez méltó, áhítatos hangulatban.

Egy korunk zeneéletét meghatározó együttes és egyéniség tisztelte meg látogatásával Budapestet: annyi esztendei várakozás után végre a magyar f?városban adott Mozart és Haydn kompozíciókból koncertet a Concentus Musicus Wien, alapítója és vezet?je, a világhír? karmester, Nikolaus Harnoncourt irányításával. A hangversenyen a nem kevésbé híres Arnold Schönberg Kórus m?ködött közre.

Amit Harnoncourt - aki talán a legjelent?sebb egyéniség a 20. század végi, 21. század eleji Európában - gondol a zenér?l, azzal az estet követ?en pódiumbeszélgetésen ismerkedhettek meg azok, akik befértek a Magyar Tudományos Akadémia el?adótermébe. Harnoncourt nem tagadta meg önmagát, egyszer?en, jó kedéllyel, eredetien fogalmazta meg véleményét a régi és az új zenér?l. A muzsikustól/ról egyébként a fesztivál idején jelent meg két könyv, az egyik a saját írásait tartalmazza, a másik az Harnoncourt-házaspár életét tárja az olvasó elé.

Mindezek mellett azonban ne feledkezzünk meg Gidon Kremer és a Rigai Kamer Kórus, Jurij Bashmet és a Moszkvai Szólisták meglep? koncertjér?l, amint a terjedelmi okokból itt föl nem sorolható, hasonló rangú m?vészekr?l, világsztárokról sem.

A 22. BTF egyben a Baden-Württembergi Napok nyitánya is volt, a németországi tartomány mintegy fél esztendeig lesz Magyarország vendége. Felejthetetlen marad számunkra a Stuttgarti Állami Operaház fellépte, amely fényesen bizonyította, hogy Händel muzsikája, Alcina varázslón? fura története a 21. századi ember számára is érvényes élmény - ha korszer?en viszik színre.
Új m?vek bemutatójának is helyet adott a fesztivál: a tehetséges fiatal zeneszerz?-muzsikus-karmester, Vajda Gergely és Almási-Tóth András dramaturg-rendez? közös alkotása, A gólem szerzett szép pillanatokat a néz?knek. Ugye elhiszi a kedves olvasó, aki valamiért távol maradt ezen eseményekt?l, hogy a 2002-es Budapesti Tavaszi Fesztivál minden eddiginél dúsabb programmal tette magát emlékezetessé?

A következ? évi fesztivállal már májustól ismerkedhetünk. Lehet rá készülni. A jegyvásárlással viszont nem árt sietni, hiszen például a mostani fesztiválra már januárra elfogyott az összes (több, mint 62 ezer!) belép? fele.

www.fesztivalvaros.hu