Vajda Katalin friss diplomásként került m?vészeti tikárnak a Játékszínbe, amely a magyar dráma kamaraszínházaként kívánta idehódítani a néz?ket. A baj csak az volt, hogy a hely pár éve még Kamara Varietéként m?ködött, és a könny? m?fajhoz szokott törzsközönsége sehogy sem akart a nemes kultúrának adózni, azaz nem váltott jegyet. Az ifjú m?vészeti titkár ?rültnek t?n? ötlete, miszerint néz?csalogatóként mutassák be a Hyppolit a lakájt, meghallgatásra talált a mindenre nyitott igazgatónál, Berényi Gábornál, de nem volt, aki a szövegkönyvet elkészítse. Végül hirtelen felindulásból Vajda Katalin a húgával nekilátott, és Zágon István egykori színdarabját - mert ebb?l készült a film - botcsinálta szerz?ként átszabta.

A megíráskor eleve három m?vész neve és karaktere lebegett a Vajda lányok szeme el?tt: Benedek Miklósé, mint Hyppolité, Szacsvay Lászlóé, mint Schneider úré, és Verebes Istvánra gondoltak rendez?ként. A többit már tudjuk: a nagyérdem? a Játékszín igazgatóváltásáig, 1992. júniusáig, nyolc éven keresztül közelharcot vívott a jegyekért. Egy ilyen siker kovácsát más országokban mesés ajánlatokkal bombáznák, Vajda Katalinra viszont senki nem csörrentette rá a telefont. Közben pedig még egy sikerfilmet, a Villa Negrát is bemutatták itt az ? átdolgozásában, s?t az Így játszunk mi címen írt, öt magyar színdarabból - Madáchtól, Móriczon át Spíróig - Karinthyra hajazó parafrázisát is.

És valami hasonlóval rukkolt el? öt évvel kés?bb, miközben már írásból élt, egész pontosan a Família Kft cím? szappanopera epizódjainak szövegét gyártotta szakmányban. Valló Pétert?l, a Radnóti Színház f?rendez?jét?l kapott megbízás szerint egy reneszánsz olasz komédiát kellett volna átírnia úgy, hogy azokba beilleszthet?k legyenek a ´70-es évek Itáliájának legszívdögleszt?bb slágerei. Kilenc komédia elolvasása után Vajda azzal hozakodott el?, hogy inkább ír egy tizediket saját maga, mert az évszázados szövegekbe és történetekbe beágyazhatatlanok az édes-bús XX. századi dallamok. Így született az Anconai szerelmesek, amelyet 200 el?adás után, még telt házzal vett le m?soráról a Radnóti, de azóta bemutatták Nyíregyházán, Fehérváron, Veszprémben, Egerben, júliusban pedig Békéscsabán bogozzák majd a heves mediterrán szerelmek összegabalyodott szálait.

Gondolhatnánk, hogy az Anconai szerelmesekt?l beindult az üzlet, és Vajda Katalin titkára éjjel-nappal hessegeti az írásaiért házalókat. Nos, titkára még mindig nincs, és a felkérések enyhén szólva nem özönlenek. Két évvel ezel?tt azonban Kozák Andrásnak, a székesfehérvári Vörösmarty Színház igazgatójának eszébe jutott, hogy mily szívesen eljátszaná Fülöp atyát a "Legyetek jók, ha tudtok" cím? közkedvelt filmb?l, és a gondolathoz Vajda Katalin nevét kapcsolta. A siker ezúttal sem maradt el, a fehérváriak imádták a csavargó gyerekeket istápoló, önfeláldozó pap történetét.
Aki ennyiszer volt tanúja saját sikerének, arra méltán várt a legújabb feladat, amelyet Karinthy Mártontól kapott: a nagyapja nevét visel? színház tenyérnyi színpadán szeretné megidézni Pelikán József gát?rt, a sztálini éra mozikban felejthetetlenné vált tanúját.

Vajda Katalin szerencsés momentumnak tartotta, hogy régen, és csupán egyszer látta a filmet. Így Bacsó Péter filmnovellájának színpadra ültetését nem zavarták meg feltoluló képi élmények, és a sokszerepl?s m?b?l is könnyebb volt nyolcszerepl?ssé zanzásítani a történetet. Bacsónak nagyon tetszett az elkészült írás, és Karinthy Márton nekiláthatott a rendezésnek. A bomba sikert hozó el?adásból oroszlánrészt vállaltak a színészek: a gát?rt alakító Hollósi Frigyes, Szacsvay László, mint Virág elvtárs, és Gogolák elvtársn?ként Molnár Piroska. És ett?l kerek ez a kacskaringós történet, Vajda Katalin története, mert a három nagyszer? színész 19 éve a Hyppolitban is együtt szerepelt. És ha az élet ismétli önmagát, a Karinthy Színházban A tanút még legalább háromszázszor kell eljátszaniuk. Csak bírják szuflával.