Kisebb-nagyobb színházi botrányaink egyik helyszíne két éve Miskolc. Amikor Hegyi Árpád Jutocsa megbízatása 2002-ben lejárt, sokan bíztak abban, hogy a színházban figyelemre méltó sikereket produkáló igazgató-f?rendez? és a rangos Miskolci Nemzetközi Operafesztivál egyik alapítója, újabb ciklust tölt majd a megyeszékhelyen. Ám a város akkori vezetése másképp döntött, és mert a direktori pályázat sikertelen volt, az egyik indulóra, Kiss Lászlóra ruházta ideiglenesen az igazgatói-f?rendez?i teend?ket. Az alig egy évvel kés?bb, a parlamenti és önkormányzati választások után kiírt friss színházigazgatói pályázat újabb változást hozott: Halasi Imre kapott bizalmat a város új kulturális bizottságától.

Halasi Imre a színházvezetést - alapító tagként - Zalaegerszegen kezdte, majd a F?városi Operettszínházban folytatta. Miskolc tehát a harmadik helyszín, ahol próbálkozik. Az els?t, az egerszegi tíz évet ragyogó sikerként, a másodikat inkább kudarcként könyvelték el az annalesek. Halasi ez utóbbi kapcsán megjegyezte, hogy már operettszínházi m?ködésének els? éve után félre kellett tennie m?vészi terveit, hiszen megkezd?dött a Nagymez? utcai épület teljes rekonstrukciója. M?vészként így nem kerülhetett reflektorfénybe, de az ötmilliárdos beruházás levezényl?jeként, kvázi építésvezet?ként viszont - úgy érzi - megfelelt az elvárásoknak.

Jelent?s eredménynek tartja azt is, hogy a fix játszóhelyét ideiglenesen elveszt? társulat egyben maradt, a külföldi el?adásaik száma megduplázódott. Tény, hogy a megszépült épület kapuját már nem ? nyitotta ki, mert a f?város kulturális bizottságának elnöke és a kultúrával foglalkozó alpolgármestere megegyezett egymással, és nem ?t preferálta az új igazgatói pályázat elbírálásakor.
Visszatekintve akkori lelki állapotára, bevallja: komoly válságként élte meg az állásvesztést, de az eltelt két év alatt túltette magát a történteken, és ma úgy érzi, van annyi gondolat, er? és szándék benne, hogy egy másik társulat élére állva ismét megpróbáljon "színházat csinálni".

Mindenképp nagy, több tagozatos színházról álmodott, ezért célozta meg elképzeléseivel a megüresedett miskolci igazgatói posztot. Gyorsan hozzáteszi:
"Stabil színházigazgató helyére nem pályáztam volna csak azért, mert jelenleg nem vagyok helyzetben.Ezt nem tartanám etikusnak.Miskolcon viszont olyan szituáció állt el?, hogy a színészkolléga csak megbízott igazgatóként vezette a társulatot. Megbízatása a következ? - mostani - pályázatig szólt, amelyet megnyertem. Április 1-je óta vezetem a színházat, és tele vagyok tervekkel." Kérdésünkre, hogy most valójában kit?l veszi át a képzeletbeli stafétabotot, Hegyi Árpád Jutocsától, aki tíz évet töltött itt, vagy Kiss Lászlótól, aki az elmúlt évadot jegyzi, Halasi Imre kitér? választ adott.

A közelmúltat semmiképp nem tartja etalonnak, ? a Miskolci Nemzeti Színház komoly tradícióinak nyomvonalán szeretne elindulni, mert úgy gondolja, 180 év tradíciói erre kötelezik. Persze nem "muzeális" el?adásokat ért ez alatt, hanem e biztos alapra építve, a színház különböz? játszóhelyeit kihasználva utat enged a kísérletezésnek, új utak keresésének. A Csarnokot különösen alkalmas helyszínnek véli az alkotói fantázia szárnyalásához. Els? évadjának terveit, a társulatépítést a színház anyagi helyzete is befolyásolja. Halasi tisztában van vele, hogy a miskolci az ország egyik legrosszabbul finanszírozott teátruma, jó, hogy a városi és megyei önkormányzat szándékot mutat arra, hogy tágítsa az anyagi kereteket.

Ahhoz, hogy a színház ázsiója ne csak itthon, hanem külföldön is n?jön, ahhoz a pénzen kívül kiváló m?vészek is kellenek. Az újdonsült direktor mind a prózai, mind a zenés szekcióba szeretne nemcsak hazai, de külföldi vendégeket is rendszeresen meghívni. Pozitív el?jelnek tartja, hogy érkezésének hírére a társulattól senki sem kívánt távozni. A fiatal és középgenerációba tartozó vendégm?vészeket pedig eleve úgy válogatja, hogy kés?bb a színházhoz szerz?dve majd a miskolci színészcsapatot er?síthessék. Kocsis György, Hunyadkürti István, Áron László, Mátyási Szabolcs nevét említi Halasi Imre, de számít ifjú szegediekre is, továbbá Heged?s D. Géza végz?s osztályából is néhány pályakezd? tehetségre. 

Sajnálattal jegyzi meg, hogy Kesselyák Gergelyre, aki elévülhetetlen érdemeket szerzett Miskolcon, budapesti operaházi elfoglaltsága miatt zenei igazgatóként nem, csak karmesterként számíthat. Kesselyák helyére a vele azonos zenei ízlés? Bartal László került. Az évad pontos m?sortervét csak május 30-án, a záró társulati ülésen hirdeti ki Halasi Imre. El?zetesen csupán annyit árult el, hogy öt bemutatót terveznek. Az els?t, egy reprezentatív drámai el?adást Tordy Géza rendezi, Az ezt követ? Kálmán Imre nagyoperettet az igazgató úr állítja színpadra.

A színház 180-ik születésnapját nagy gálával ünneplik meg, majd Nagy Viktor érkezik, és egy musicalt tanít be, de az opera szerelmeseir?l sem feledkeztek meg. A Kamaraszínház négy premierje között lesz gyerekdarab, musical és egy Márai m? is, a Csarnokban els?ként Csiszár Imre rendez majd, a Játékszínben pedig középiskolásoknak tartanak úgynevezett színházi beavató programot. Az évadot, a tervek szerint szabadtéri komédiázással zárja a Miskolci Nemzeti Színház.