Svédországban két nagy kiadó m?ködik: az egyik a Bonniers, a másik a Norstedts. Magyar írók, költ?k megjelentek már mindkett?nél, Nádas Péter Emlékiratok könyve (Minnesanteckningarnas bok) például a Bonnier Alba regényei között, 1994-ben, nyolc évvel a terjedelemre is óriási regény magyar kiadása után. De néhány esztend?vel ezel?tt létezett még Lennart Frick svéd író egyszemélyes kiadója is, a Fripress, ahol több magyar kötet napvilágot látott svédül. És éveken át minden kiadó lelkesen mesélte, mennyire jók a magyar írók, mennyire megérdemelnék már néhányan (de a mai írók közül legalábbis hárman), hogy valamelyik?jük megkapja végre az irodalmi Nobel-díjat.

A Norstedts kiadónak "bejött". Örülnek is még mindig,  de nem a saját kiadói sikerük (és persze hasznuk) miatt, hanem sokkal inkább azért, mert minden szavukból érz?dik: egyszer?en imádják Kertész Imrét. A kiadó igazgatója, Svante Weyler már azzal kifejezte határtalan örömét, hogy a 2002. december 10-i díjátadásra teljes újságoldalnyi hirdetésben köszöntötte Kertész Imrét - magyarul. Ez persze a mi szívünket különösen megdobogtatja, de Svédországban sok hasonló gesztussal találkozhat az ember, a svédek ugyanis roppant figyelmesek, kedvesek és toleránsak, s a legtermészetesebb számukra, hogy ha magyar a Nobel-díjas, akkor az ? nyelvén köszöntsék ?t. Igaz, a hirdetés alján, sokkal kisebb bet?kkel ott állt azért a svéd fordítás is...

Svante Weyler most, csaknem pontosan négy hónappal a díjátadás után is ragyog a boldogságtól. Azt mondja, hosszú-hosszú évek óta nem akadt olyan Nobel-díjas író, aki iránt ennyire érdekl?dtek volna a svédek, s akinek a kötetei négy hónap alatt ilyen hatalmas példányszámban fogytak volna. Az eddigi négy Kertész-könyv ugyanis, amely a nyolcmilliós Svédországban svédül kapható, már körülbelül 250 ezer példányban jutott el az olvasókhoz. Ebb?l 100 ezret diákoknak ajándékozott ingyen a kiadó. Ehhez jön a többi, svédül már korábban megjelent kötet: a Kudarc például 30 ezer, a Kaddis 40 ezer példányban fogyott el Svédországban, s az érdekl?dés még mindig folyamatos. Különösen a Sorstalanság iránt.

Az egyik ok természetesen az, hogy a Sorstalanság rendkívüli regény, s ha már a díj ráirányította a figyelmet a könyvre és Kertész Imrére, egyre többen úgy érezték: ezt el kell olvasniuk. Egy id? után mindenki tudni akart a könyvr?l, Kertész Imre világáról. A diákok, akik megkapták az ajándék példányokat, az iskolában olykor több órán is megvitatták tanáraikkal a regényt. De állítólag Svédországban hónapok óta folyamatosan beszélnek róla. Talán mert Kertész Imre az els? Nobel-díjas, aki ilyen eredeti, mélyen átélhet?, vel?ig hatoló módon írta meg az Auschwitz-tragédiát.

Svante Weyler szerint azonban ez csak az egyik ok. A másik Kertész Imre személye. A magyar írót akadémiai beszéde és stockholmi szereplései után elképeszt? szeretet övezte. Megszerették a finom iróniáját, ?t magát. Nagyon régóta nem akadt ilyen szeretetre méltó irodalmi Nobel-díjas, akit ennyire szívükbe zártak a svédek - véli a Norstedts igazgatója. Máskor megjelennek kritikus hangok is a sajtóban, most viszont - Németországhoz hasonlóan - mindenki örült, dícsérte az akadémikusok döntését.

Svante Weyler büszkén f?zi hozzá: a sikerhez természetesen jelent?sen hozzájárult a fordítás is. Márpedig mindegyik regény svéd fordítása igazi remeklés. A Sorstalanságot Maria Ortman ültette át svédre, a Kaddis a meg nem született gyermekért cím? regényt, a Kudarcot, a 2002 nyarán megjelt Gályanaplót, az Egy történetet (amelyet Esterházy Péterrel együtt írt) mindet Ervin Rosenberg fordította - elképeszt? empátiával, különleges nyelvi leleménnyel. Svante Weyler szerint óriási teljesítmény ez olyan valakit?l, akinek nem a svéd az anyanyelve (bármennyire Svédországban él is évtizedek óta). Egyébként már a Nobel-díj el?tt készült a Valaki más fordítása, szintén Ervin Rosenberg munkája, ez a kötet 2003 ?szén jelenik meg svédül. (Amint kés?bb a m?fordítótól megtudtuk: Kertész Imre folyamatosan küldi neki legújabb regényéb?l az elkészült fejezeteket, így elképzelhet?, hogy amikor elkészül Kertész Imre legújabb regénye, hamarosan Ervin Rosenberg is befejezi a fordítást.) Amint Svante Weyler fogalmaz: Ervin Rosenberg "elképeszt? nyelvi tehetség".

Így beszélgetünk nagy egyetértésben, Kertész Imre magyar kiadója, a Magvet? munkatársai és Morcsányi Géza igazgató, valamint néhány Magvet?s szerz?, például Bodor Ádám és Závada Pál társaságában. De a legnagyobb talán Svédország magyarországi nagykövetének, Staffan Carlssonnak az öröme: ? szemmel láthatóan élvezettel adott otthont a két kiadó budapesti találkozójának. Hiába, benne mintha már két szív dobogna...

www.norstedts.se