Az 1951-ben Baltimore-ban született Bill Frisell valószín?leg apja hatására fordult a zene felé. Számos hangszer - klarinét, szaxofon, nagyb?g?, bendzsó - kipróbálása után végül a gitár mellett döntött, amiben jelent?s szerepet játszott a chicagói bluesgitárosok és a rádióslágerek imádata. Kés?bb is a nagy gitárosok és a fekete zene hatott rá a leger?teljesebben. Bár B.B. King, Otis Rush, Jimi Hendrix számai, valamint a James Brown-féle soul mellett gyakran játszott klasszikus zenét is. 

Az Észak-Kolorádói Egyetem után felvételt nyer a Berkley-re, ahol Dale Bruning tanítványa lesz. F?leg zeneszerzést és hangszerelést tanul, de megnyeri a Harris Stanton- gitárdíjat is. 1978-ban Belgiumba megy, ahol volt évfolyamtársával, Michael Gibbsel közösen lép fel, s itt készíti els? lemezét is Eberhart Weberrel. Egy év múlva visszatér New Yorkba, ahol beleveti magát a zenei életbe. Megismerkedik John Zornnal, akinek hatására egyre jobban érdekl?dik a progresszív rock, a world music és más határokat feszeget? zenei stílusok iránt. Hamarosan számos jelent?s m?vésszel szerepel egy színpadon: Jan Garbarek, Charlie Haden, Carla Bley, Elvis Costello, de itt említhetjük meg a Los Angeles-i Filharmonikusokat és a frankfurti balettet is. Számos saját albuma mellett készített lemezt például John Zornnal, Don Byronnal, Gary Peacockkal is.

Napjainkra a dzsessz egyik legmeghatározóbb egyéniségévé n?tte ki magát. Gitárjátéka a blues, bebop és a klasszikus dzsessz alapjaira épít, ugyanakkor mentes a dzsesszgitárosokra sokszor jellemz? öncélú szólózástól. Utoljára 2000-ben járt Magyarországon, amikor a jubileumi Debreceni Jazz Napokon lépett fel, de ez az els? alkalom, hogy saját zenekarával koncertezik a magyar közönség el?tt. A viszonylag új formációban Bill Frisell mellett Greg Leisz (pedal steel-, dobro-gitár), David Piltch (basszusgitár) és Kenny Wollesen (dob) játékát csodálhatjuk meg.

www.millenaris.hu